Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányfő július elsejei hatállyal elfogadta Farkas István tegnap benyújtott lemondását - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő. Bajnai Gordon miniszterelnök a szóvivő szerint nagyra értékelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének eddigi munkáját, de a szervezet átalakításához, a módosított működéshez új vezetőre van szükség.
Megcsapolnák a PSZÁF-pénzeket
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kormányzat egyik módosító javaslatában a felügyeleti díj elvonását tette volna lehetővé, ami ellen igencsak élesen tiltakoztak a felügyeletnél (Napi, 2009. június 11.). Ezt követően nyújtották be azt a javaslatot, amelyben a Bajnai által említett jelentős szervezeti változás szerepelt. A kormány e szerint a PSZÁF vezetését az eddigi felügyeleti tanácsi irányítás helyett az elnökre bízná. A javaslat indoklása szerint így biztosítható, hogy a pénzügyi válság közepette gyorsan, a döntéseket előkészítő hivatali szervezettől a legkisebb távolságra szülessenek meg azok a döntések, amelyek a válságjelenségek megelőzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az indoklásban azt is hangsúlyozzák, hogy a javaslat a PSZÁF működésének függetlenségét megerősíti (korábban felröppent, hogy a felügyeletet az MNB-be olvasztanák), mivel az elnök elmozdításához a jegybank első emberénél alkalmazott megoldást írná elő. A módosítás az MNB-elnöki jövedelem 40 százalékában határozza meg a korábbinál biztosan nagyobb felelősséget viselő felügyeleti elnök éves illetményét. A napokban az is kiderült, hogy nemcsak a felügyeleti díjat csapolná meg az állam, hanem a befolyt bírságokat is átirányítaná az úgynevezett krízisalapba.
Az utolsó csepp a pohárban
Farkas lemondásához piaci hírek szerint az utolsó lökést az állítólag a felügyelet egy korábbi vezetője által a Pénzügyminisztériumnak készített tanulmány adta meg, ami számos ponton találta aggályosnak a PSZÁF munkáját. Meglepő módon bírálja a felügyeletet, amiért nem lépett fel a kockázatos devizahitelezés ellen, ugyanakkor számon kéri azt is, hogy miért írt elő többlettartalékolást a lakosságot túlzó mértékben hitelező bankoknak. (Utóbbi miatt állítólag több százezer ügyféltől pótlólag kell jövedelemigazolást bekérniük a bankoknak.)
Utolérhető ugyanakkor a felügyelet felelőssége az ingatlanalapok problémáinak kezelése és a MÁV Biztosító Egyesület története kapcsán. Ez utóbbi ügyben állítólag hamarosan személyi felelősségre vonásra kerül sor a PSZÁF-nál, ám sokak szerint több mint egy évvel az ügy kirobbanása után ez már hiteltelen lesz. Jogos bírálatnak tűnik, hogy a felügyelet nem kellő időben és hatékonysággal kezdte meg a hitelügynökök elleni harcot, miközben a bankokkal szemben a válság előtt túl lágy volt, mostanában pedig túl kemény.
Elutasították Farkas terveit
Míg a tanulmány azt is a PSZÁF szemére veti, hogy Farkas túl sokszor - ötször - igényelte a szervezeti és működési szabályzat módosítását a PM-től, addig a tavaly őszi kezdeményezésre a közelmúltig lényegi választ nem is küldött a tárca. Információink szerint két hete Oszkó Péter pénzügyminiszter levélben jelezte a felügyeleti tanács elnökének, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a Farkas által szükségesnek tartott változásokat nem látja időszerűnek, mivel azok túlzott szervezeti változást okoznának. Ennek fényében viszont még meglepőbb a már említett, parlamenthez benyújtott módosítás.
Egyes információk szerint, ha elfogadták volna Farkas István előterjesztéseit, a felügyeleti tanács elnökének lenne joga elmozdítani helyéről a PSZÁF főigazgatóját, akinek személyi felelősségét emlegetik a március 4-ei, a forintot is megrázó incidens nyomán, amikor a PSZÁF csak megkésve tudott csatlakozni a régiós felügyeletek és jegybankok közös nyilatkozatához. (Varga Csaba piaci információk szerint egy belső, formai ügyekről tárgyaló egyeztetésen vett részt akkor, amikor épp szignálnia kellett volna a dokumentumot.) Jelenleg a főigazgató és helyetteseinek kinevezése és visszahívása miniszterelnöki jogkör.
