Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kérdéses bármiféle érdemi elmozdulás a vagyonadóval kapcsolatban az eredetileg beterjesztett kormányelképzeléshez képest. A benyújtott verziótól ugyanis filozófiájukban térnek el a javasolt változások, és ezen a kormány nem kíván változtatni: ragaszkodik a 30 millió forintos értékhatárhoz és ahhoz is, hogy az adóból remélt bevétel 40-50 milliárd forintos szinten maradjon. Ez azt jelenti, hogy bukásra van ítélve a szabad demokraták minden elképzelése, így az általános, egymillió forint feletti ingatlanokra kivetett adó bevezetése éppúgy, mint az adó levonhatósága.
Pedig a logikus ez, vagy legalábbis egy ehhez hasonló megvalósítás lenne, vagyis lényegében mindenkire ki kellene vetni, ebből következően viszont a most javasoltnál sokkal kisebb teherrel. Láthatóan azonban a kormány a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, hogy a vagyonelemeket terhelő adó kizárólag a gazdagnak titulált réteg adója legyen. Emellett arra sem hajlandó, hogy az adót bármilyen más befizetnivalóból le lehessen vonni - a magánszemélyek a jövedelemadójukból, a cégek pedig az iparűzési adójukból vonhatnák le a vagyonadó összegét. Egy általános vagyonadó hosszabb távon arra is alkalmas lehet, hogy kiváltsa az iparűzési adót - nyilván nem a jelenlegi rendszer szerint, annál azért jóval nagyobb bevételre volna szükség.
Persze ahhoz, hogy az iparűzési adót kiváltsa a vagyonadó, az is fontos lenne, hogy a vagyont terhelő adók ne a központi költségvetést, hanem önkormányzatokat illessék, amint a jelenleg is kivethető vagyonadó, vagyis az építmény- és telekadó. Az újonnan bevezetendő adó viszont a költségvetést illeti, és azt akkor lehet beszedni, ha az önkormányzat nem vet ki megfelelő mértékű helyi építményadót a lakóingatlanokra. A törvényjavaslat ezért ösztönözheti az önkormányzatokat, hogy a jövőben maguk vessenek ki építményadót a lakóingatlanokra, amit egyébként ma is megtehetnének - mondta Torma Levente, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda adószakértője. A törvényjavaslat egyik érdekessége az, hogy az adót csak a lakó- és üdülőingatlanok után kell megfizetni, a kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében nem.
A tervezet szerint a vagyonadót önbevallással állapítanák meg. Bevallást akkor kell tenni, ha a forgalmi, vagy a törvénytervezet szerinti számított érték eléri a 30 millió forintot. Ez az új vagyonadó beszedésének egyik gyenge pontja, mivel a forgalmi értéket valószínűleg mindenki a maga érdekei szerint vallja be. Másfelől a gyakorlatban azt nem lehet elvárni bizonyos adózóktól, hogy egy bonyolult számítást végezzenek el, hogy eldöntsék, kell-e bevallást tenniük. Ezt a feladatot központilag kellene ellátni - tette hozzá Torma. Működtethetőbb lenne a rendszer akkor, ha egy központi értékelő rendszer mentén haladna az adóalap megállapítása, amellyel persze lehetne vitatkozni. Erre van példa külföldön is.
