Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az bizonyos, hogy a kormány mindenképpen meg akarja szüntetni a természetbeni juttatások adómentességét, az azonban egyelőre képlékenynek tűnik, milyen juttatásokat pontosan mekkora adóteherrel sújtana. Az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén kismértékben közeledtek az álláspontok: Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára ugyanis halvány elkötelezettséget mutatott arra, hogy a gazdasági bizottság következő, szerdai ülésén legyenek olyan módosító javaslatok, amelyek tükrözik a kompromisszumkészséget.
A szakszervezetek nevében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke felsorolta azokat a juttatásokat, amelyeket mindenképp a mentes körben kellene tartani - ez lényegében az összes, most is adómentes juttatást tartalmazta. Javaslata szerint az adóztatott juttatások terhét is csökkenteni kellene a kvázi százszázalékos szintről, ám pontos mértéket nem mondott.
Kicsivel voltak csak megértőbbek a munkaadók a kormány elképzelésével kapcsolatban. Érhető, hogy miért akarja ezeket a mentességeket felszámolni a kabinet, ám az nagyon drasztikus lépés lenne, ha ezt egy füst alatt hajtanák végre - mondta Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke. Ők hajlandók lennének elfogadni egy kedvezményes kulcsot, ám a 32 százalékkal szemben csak tízszázalékos teherrel. Ebbe a körbe tartozna a meleg és hideg ételutalvány, az üdülési csekk szűkebb igénybevétel mellett, a képzések és a pénztári befizetések. A többi juttatás maradhatna az általánosan adóztatott körben.
Az egészségpénztári befizetéseket azért venné ki a kedvezményes körből a kormány, mert a be- és kifizetések összege lényegében megegyezik, vagyis ez nem öngondoskodás, hanem adótervezés - mondta Katona. Arra a szakszervezeti megjegyzésre, miszerint ezekből a pénztári befizetésekből tudnak gyógyszereket vásárolni az emberek nyugdíjas hozzátartozóiknak, Katona azt felelte: ezt a problémát kezelni kell ugyan, de biztosan nem a juttatások rendszerében.
