Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre bizakodó a miniszter
- Egy évre vállalta a miniszterséget, néhány elődjének ezen idő kitöltése is komoly kihívás volt. Mégis mire lesz elegendő a megszabott ideje?
- Ha csak az elmúlt heteket nézzük, már rengeteg minden történt. Igaz, már előzőleg, évek óta folyt előkészítő munka a minisztériumon belül és kívül, külső szakértők közt is a szerkezeti átalakításokról. Így miniszteri fellépésem - köszönhetően az eddig elvégzett munkának - intenzív végrehajtási időszakká válhat. Olyan mennyiségű munkán lehetünk túl a következő hetekben-hónapokban, ami máskor éveket vett igénybe.
- Mi az a minimális program, amit ha sikerül teljesíteni, már elégedetten távozik?
- Azoknak az intézkedéseknek, költségvetési megtakarításoknak nagy részét, amelyet az MSZP és az SZDSZ frakciója vállalt, s a képviselők az erről szóló listát alá is írták, a parlament már elfogadta. Ezzel párhuzamosan folyik az adórendszer szerkezeti átalakítása, majd még ki kell dolgoznunk a jövő évi költségvetést is. Az IMF-EU-megállapodással együtt tehát négy olyan feladatcsoportot említhetek, melyet ha sikerül teljesíteni, azt hiszem, elégedett lehetek. A négy csoportból kettőt lényegében már teljesítettünk - így egész jó úton haladunk.
- Mennyiben nehezíti meg a jövő évi költségvetés előkészítését, hogy nem az adótörvényekkel egy időben tárgyalják?
- Nem nehezíti meg, már van elképzelésünk a költségvetési keretekről. Általában - de különösen a jelen gazdasági helyzetben - az a logikus sorrend, ha előbb megnézzük, hogy milyen a gazdaság helyzet, mekkora a gazdaság, a társadalom teherviselő képessége. Ha ezeket a körülményeket felmértük, azokból adódnak a bevételi számok, amelyek majd maghatározzák a jövő évi költségvetést. Így a büdzsé terve az ésszerűen elvárható adóbevételekre épül, és nem fordítva.
Nincs céldátum az euróbevezetésre
- Nem említette a célok közt az euróbevezetést - talán azért, mert az elmúlt hetekben-hónapokban a korábbinál is messzebb kerültünk tőle -, de mégis mi a célja a kormánynak?
- A gazdasági visszaesés mértéke és annak üteme óvatossá teszi a kormányt egy újabb céldátummal kapcsolatban. Az euró bevezetése ennek ellenére elsődleges cél, ám ehhez olyan helyzetbe kell hozni a gazdaságot, hogy azt megtehessük. A jelen gazdasági környezetben csak részben függ tőlünk, mikor kerül a magyar gazdaság az ehhez szükséges állapotba. Odáig el kell jutni, most ezen dolgozunk.
- Ismerve a kormány új előrejelzését, mikorra kerülhet újra növekedési pályára a magyar gazdaság?
- Várhatóan 2011-re újra növekedésbe fordul a gazdaság, s erre az időre várjuk a maastrichti hiány elérését, az infláció három százalék körüli szintre történő csökkentését. De az euróbevezetési céldátumot ennek ellenére nem tűzzük ki, hisz figyelemmel kell arra is lennünk, hogy korábban már több céldátumot elvétett az ország.
- Az ERM-2-csatlakozás akkor egyelőre lekerült a napirendről?
- El tudom képzelni, hogy ősszel ez a téma hivatalos fórumokon felvetődhet, de ebben a kérdésben valószínűleg a következő kormány hozza meg a végső döntést.
Kemény volt az IMF-tárgyalás
- Az IMF-fel folytatott tárgyalásokon mennyire volt nehéz a hiánycél konszenzusos elfogadása? Az Európai Bizottság nem hajlott volna már februárban egy magasabb hiánycél elfogadására?
- Nem mondanám, hogy egyszerű dolgunk volt. Komoly meggyőző erőt igényelt a hiánycél 3,9 százalékra emelésének indoklása, hiszen jelenleg is folyamatban van velünk szemben a túlzott deficit eljárás. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Magyarország korábbi vállalásait nem minden esetben teljesítette.
- A tárgyalásokon szóba került az IMF-hitel meghosszabbítása, vagy már inkább piaci finanszírozásban gondolkodik az állam?
- Az elmúlt hetek piaci folyamatait nézve hajlok arra a véleményre, hogy Magyarország egyre magabiztosabban fordulhat a piaci források felé: bővülhet az állampapír-piaci kibocsátás és előbb-utóbb szóba kerülhet devizakötvény-kibocsátás is. Mindenképp elsődleges cél a piaci finanszírozás növelése, minden más megoldás ehhez képest másodlagos.
- Milyen munkakapcsolatot sikerült kialakítani az MSZP-frakcióval? Önnek mint a politikán kívülről érkezett embernek mennyire sikerült megtalálni a hangot a frakcióval?
- Az együttműködés sikerességéről lehet, hogy az MSZP-frakciót kellene megkérdezni. Én korábban az üzleti szférában is ahhoz szoktam, hogy mindenkivel nyílt, racionális vitát folytassak - ez most sem változott. A mostani adójavaslatainkat is a frakció elé terjesztettük, majd ezeket minden oldalról átbeszéltük.
- Ehhez képest az általános ingatlanadóból elég gyorsan értékhatárhoz kötött vagyonadó lett.
- Ez szakmai párbeszéd volt, amelyben mindkét fél érvelt a saját álláspontja mellett, majd egy kompromisszumos megoldás kerekedett ki.
Nincs politikai aggály a vagyonadó ellen
- Az ingatlanadó bevezetése legutóbb, 2007-ben politikai és nem szakmai okok miatt bukott meg. Mi a garancia arra, hogy most sikeresen átmegy?
- Hosszú ideig tartó egyeztetést folytattunk a frakcióval, általában az adórendszer átalakításáról, arról, miért fontos, hogy a jövedelmet kevésbé, a fogyasztást és a vagyont pedig nagyobb mértékben adóztassuk. És arról is, hogyan illeszkedik ebbe egy olyan adó, ami a 30 millió forint érték feletti lakóingatlanokat terheli. Nem látom, hogy ezzel kapcsolatban komoly szakmai vagy szakmapolitikai aggály merülne fel.
- Azzal, hogy meghúzták a 30 millió forintos értékhatárt, nem áll fenn annak veszélye, hogy az ingatlanadóztatás lényege fog meghiúsulni?
- Annyit fontos tisztázni a koncepcióban, hogy 30 millió forint értékhatár alatt az önkormányzatoknál hagyjuk annak a döntésnek a lehetőségét, hogy kivetik-e az ingatlanra az adót vagy sem. Efelett mondjuk azt, hogy központilag is biztosítva legyen egy vagyoni jellegű adó. A lakások 45 százaléka jelenleg valamilyen formában adózik a helyi önkormányzatok révén, ráadásul jellemzően olyan településeken, ahol alacsonyabbak az ingatlanértékek.
- Az azért kulcskérdés lesz, hogy az ingatlanom 29 vagy 31 milliós, vagyis a rendszer magában foglalja majd az ügyeskedés lehetőségét, ami nem biztos, hogy szerencsés.
- Az értékelés mindenképpen kulcskérdés lett volna: egy értékalapú ingatlanadónál mindenképpen okoz változást az adóban a progresszió. Ez sok esetben vita tárgya lehet, de legalább megkezdünk egy olyan folyamatot, ahol az ingatlanok értéke hatósági nyilvántartásba kerül.
Egyelőre az elv a lényeg
- A vagyonadóban miért nem adódnak össze a vagyonelemek? Ha van harminc darab ötmillió forint értékű panellakásom, miért nem kell fizetni utána?
- Ezt részben mesterséges problémának érzem. Ha van valakinek harminc darab ötmilliós lakása, akkor ő maga ritkán lakik ötmilliós lakásban, a saját maga által használt ingatlana általában harmincmillió forint feletti. Vagyis az nem igaz, hogy ilyen ember egyáltalán nem fizet adót. Annak, hogy ezt az adót tárgyi adóként kívánjuk a rendszerbe iktatni a jövő évre, technikai okai vannak: tárgyi adóként egy új adónemet könnyebb bevezetni, akkor csak az ingatlanhoz és annak értékéhez kell igazítani a hatósági rendszert és eljárást. Egy példával élve, ha valakinek a testvérével van egy közös lakása, emellett haszonélvezője egy másiknak, valamint a házastárssal házastársi vagyonközösségben van egy harmadik is, akkor azt egyenként ellenőrizni az adóhatóságnak hihetetlenül összetett munka lenne. De nem zárom ki, hogy ilyen irányba nem fejleszthető tovább az ingatlanadózás.
- A vagyonadóztatásnak voltaképpen mi a célja: hogy a vagyont is megadóztassuk, mint más államokban ezt teszik, vagy egyfajta fellépés az adóelkerülőkkel szemben?
- Nem az a vagyonadó lényege, hogy megadóztassunk mindent, hanem hogy a jövedelmekről, a kereső tevékenységről máshova helyezzük az adóterhelést, hiszen jelenleg túl van adóztatva a jövedelem. Azért nem jó az adószerkezetünk, mert a jövedelmet olyan magas adóteherrel sújtja, hogy az adóelkerülésre és az aktivitás visszafogására ösztönöz. Ezen változtatni kell, ez az első kiindulópont. Ésszerű kérdés, hogyan lehet minél nagyobb arányban változtatni. Egyrészt lehet faragni a költségvetési kiadásokon, de ez a válság miatt egyébként is szükséges. Lehet úgy változtatni, hogy kicsit jobban adóztatjuk a fogyasztást. Emellett, ha figyelembe vesszük, hogy a vagyon alig van adóztatva, logikus, hogy ahol eddig nem adóztatott az állam, onnan vonjunk el valamivel többet. Ezt csak kiegészítik olyan járulékos hatások, mint annak a sajátos problémának a kezelése, hogy sokan úgy adóznak alacsony jövedelem után, hogy különben nagy vagyonnal rendelkeznek. Ezeken az egyedi problémákon is tud segíteni a vagyonadó.
- Miért nem vonható le az ingatlanadó a jövedelemadóból?
- A cél az, hogy általában tudjuk az szja-t csökkenteni és ezzel együtt bevezessük az ingatlanadót. Ennek van gazdaságfehérítő hatása. Annak viszont nincs, hogy engedjük levonni az adót a jövedelemadóból. Ha engedjük levonni, az segítene azokon, akiknek nagy jövedelme és jelentős ingatlanvagyona van, de rajtuk az is segít, hogy általában csökkentjük az szja-t. Ha levonhatóvá akarnánk tenni, akkor vissza kellene venni az általános jövedelemadó-csökkentésből. Ez pedig azt eredményezné, hogy azoknál lenne nagyobb a jövedelemadó-csökkentés, akiknek már van nagyobb értékű ingatlanuk, azoknak viszont kisebb jut, akiknek nincs. Nem hiszem, hogy ez igazságos rendszer lenne.
A forrásadóknál a hosszú távú
hatás számít
- Az adótábla átalakítása mellett kicsi és nem jelentős elemnek titulálta a szuperbruttó bevezetését az OÉT pénteki ülésén, noha az több kérdést is felvet. Kezdve az alkotmányossági aggályokkal egészen a külföldiek jövedelméig, akik nem fizetnek tb-járulékot. Megéri ez a sor részletprobléma csak azért, hogy más oldalon átláthatóságot teremtsünk?
- Szerintem igen, mert ezek megoldhatóak. Ami az alkotmányossági kérdést illeti, alaposan átgondoltuk; néhány évvel ezelőtt Csehország ugyanezt az átalakítást végrehajtotta, és a cseh alkotmánybíróság szerint az összhangban van az alkotmányossági elvekkel. Bízunk benne, hogy ezek az európai standardok érvényesülnek nálunk is. A külföldiek, akik eddig sem fizettek járulékot, most is alacsonyabb közteher-viselési kötelezettség alá tartoznak, mert ideiglenesen vannak itt, a társadalombiztosítási rendszernek nem részei. Ugyanezt fogja tükrözni az új számítás is. Sok hasonló apró technikai változást átvezettünk, s ez segített is abban, hogy lássuk, hol, milyen módon különböztet meg a jelenlegi adórendszer. Az indokolatlan megkülönböztetéseket kiszűrtük a rendszerből, s csak az indokoltakat igyekeztünk megtartani mindazon jövedelmek tekintetében, amelyek az adótábla szerint adóznak.
- Az offshore-jövedelmek megadóztatásával kapcsolatban milyen elvárásai vannak a kormánynak, rögtön az első évben bevételre számítanak, vagy ha ez még nem reális, akkor mikor lehet ennek hozadéka?
- Az indulás után lehet egy egyszeri hozadéka. Ettől függetlenül inkább arra számítunk, hogy hosszú távon, tartósan adóalap nem fog eltűnni Magyarországról. Vagyis nem arról lesz szó, hogy további adóbevétel keletkezik, hanem hogy jobban lehet védeni a magyar adórendszert attól, hogy adóalap vándoroljon ki külföldre. Elég szigorúak egyébként a most tervezett jogszabályok, remélem, minden szakmai és politikai igényt kielégítenek, számítok is e tekintetben mindenki támogatására. És remélem, ez gyors átrendeződést eredményezhet a jelenleg használt adózási és befektetési struktúrákban. Lehet, hogy a második félévben tanúi leszünk, hogyan alakulnak át a hazai tulajdonosok által használt befektetési megoldások.
- Az egyszeri hozadék nagyjából mennyi lehet?
- Konzervatívan számoltunk, nem erre építjük a költségvetési egyensúlyt, inkább csak pozitív meglepetés lehet, ha ebből nagyobb arányú bevétel keletkezik.
Nem fúrják a polgármesterek az APEH térnyerését
- Az iparűzési adót az APEH-hal szedetné be a kormány, aminek az önkormányzatok próbálnak keresztbe feküdni.
- Ezt nem így látom, bár kétségtelen, hogy az adókoncepciót nem minden frakcióval beszéltük végig. Ahol volt módunk elmagyarázni az érveinket, ott azt megértették és elfogadták. Az, hogy más frakciók polgármester képviselői ezeken az egyeztetéseken nem vettek részt, és nem hagyták magukat meggyőzni, lehet, hogy indokolatlanul generál ellenérzést, pedig az átalakítás logikus lépés. Mindenki azt követeli rajtunk, hogy találjuk meg azokat a költségvetési kiadásokat és felesleges átfedéseket, ahol meg lehet takarítani, és ne a lakosságtól kelljen mindenáron forrásokat elvenni. Ez egy remek példa erre. Hogy a vállalkozásoknak több száz önkormányzatnak kell ugyanarról bevallást tennie, több száz adóhatóság ellenőrzi őket olykor párhuzamosan, teljesen ellentétes eredményre jutva, mérhetetlen mennyiségű jogvitát generálva, miközben ugyanazokat az adatokat dolgozzák fel, nyilvánvalóan felesleges költés. Ha valahol egyértelműen az látszik, hogy több száz hatóság ugyanazt a feladatot végzi el, miközben egyszer kellene, akkor ez az az eset. Egy ilyen intézkedés során a partikuláris érdekeken túl kell tudni lendülni. Ahol ezt volt alkalmunk elmagyarázni, ott kompromisszumos megoldásra jutottunk.
- Várható, hogy számottevő pluszbevételt hoz az ellenőrzés adóhatósághoz kerülése?
- Igen. Egyrészt jelentős megtakarítás várható, mert egyszer kell ellenőrizni a dolgokat. Másrészt amikor az illetékhivatal az adóhatósághoz került, volt egy egyszeri hozadéka: több bevétel folyt be, mert a központi adóhatóság, amely rengeteg információval rendelkezik az adózókról és kapacitásokkal is rendelkezik, jobban be tudta ezt hajtani. Ezzel együtt a gazdasági visszaesés következményeként arra számítunk, hogy jövőre még nem emelkedik radikálisan a befizetett iparűzési adó. De 2011-2012-ben már érezhetően látszani fog, hogy az állami adóhatóság mennyivel hatékonyabban kezeli ezt az adót.
- Mi lesz az önkormányzati adóhatósági alkalmazottak sorsa?
- Vannak nagyon jól működő önkormányzati adóhatósági osztályok. Cél, hogy az ő szaktudásukat a továbbiakban is tudjuk hasznosítani. Ugyanakkor az építményadó, telekadó ellenőrzésére egy kisebb létszámú adóhatóságot is fenn kell tartani.
Adózni fognak a juttatások
- A munkajövedelmekhez visszatérve, a természetbeni juttatások megadóztatása soha nem nyugvó vita tárgya. Mennyi a mozgástér arra, hogy kompromisszumot tudjon kötni a kormány, figyelembe véve azt, hogy a vagyonadó átalakításával egy jelentős, korábban tervezett pluszbevétel már kiesett.
- Kis mozgástér maradt, ha valahol engedünk, akkor máshol szorítani kell. Nem lesz olyan helyzetben várhatóan a jövő évi költségvetésünk sem, hogy komolyabb mozgástér legyen.
- Hová mozdulna inkább a kormány: az üdülési csekk, hidegétkezési utalványok irányába vagy a megtakarításokat szorgalmazó elemek felé?
- Erről korai még beszélni, de pár héten belül biztosan megszületik a kompromisszum. Az az általános elvi megállapítás, hogy értelmesen és hatékonyan legyen felhasználva minden pénz. E tekintetben figyelünk elsősorban a foglalkoztatásra, figyelünk a hazai iparágak egyedi helyzetére is, de nem szeretnénk olyan típusú kedvezményeket fenntartani, ami pazarló módon, lehet, hogy egyedi érdekeket segítve, de összérdekeket figyelmen kívül hagyva használja a költségvetési forrásokat.
- Elképzelhető, hogy egyes juttatások mégis adómentesek maradnak, vagy mindenféleképp adóztatni fogják ezeket?
- Egy kedvezményes adókulcsra tettünk javaslatot, ideértve az üdülési csekket vagy a melegétkezési utalványt. Biztos vagyok benne, hogy a kedvezményes kulcs lehet a kompromisszumos megoldás.
- Ugyanakkor felmerült az a kifogás, hogy míg az egyik oldalon támogatná a kormány az öngondoskodást, addig a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíjra maximális adót vetne ki.
- A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a továbbiakban is támogatni kívánjuk, ha azt a magánszemélyek fizetik be, mert ez az öngondoskodás. Egyébként olcsó, adómentes munkáltatói juttatások formáját öltő kifizetések nem valós öngondoskodást takarnak. Úgy gondoljuk, itt nem megfelelően használjuk fel a költségvetési forrásokat.
