Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem okoz majd az adóhatóságnak túl sok fejtörést a vagyonadóztatott ingatlanok ellenőrzése. A törvénytervezet szerint az adó alapja az ingatlan forgalmi értéke vagy az ezt korrigáló számított érték lesz. Az APEH ezt a bevallott ingatlanértéket vitathatja egy ellenőrzés során. A gyakorlatban ez már egy jól bevált rendszer szerint működik, az illetékhivatalok integrálásával ugyanis alapvetően könnyebbé vált az ingatlan-adásvétellel, -átruházással kapcsolatos ügyek felderítése. Jelenleg az adóhatósághoz több irányból is érkezhet információ egy ingatlannal kapcsolatban. Alapesetben a magánszemély bevallásában bevallja, ha egy ingatlan értékesítéséből jövedelme származik. Másrészt az illetékfizetés oldaláról a vevő is akarva-akaratlanul információt szolgáltat a hatóságnak. Persze ezek az információk korábban is rendelkezésre álltak, csak épp nem volt túl sok esély arra, hogy ezeket az adatokat összefésülje a hatóság.
Korábban egy ingatlan adásvétele során az eladónak hivatalból ki kellett töltenie egy adatlapot arról, hogy maga az eladás megtörtént, a vételárat nem kellett feltüntetni. Tavaly viszont alapvető változás lépett életbe az adatszolgáltatásban, a földhivataloknak ugyanis kötelezően meg kell küldeniük minden egyes adásvétel adatait, vagyis az eladó nevét és a vételárat is. Emellett külön adóhatósági megkeresésre a földhivatalok egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan adatairól is tájékoztatást kötelesek nyújtani. Vagyis akár szúrópróbaszerűen is komoly háttérbázissal indulhat az adóhatóság a vagyonadót fizető - vagy azt éppen elkerülő - tulajdonosok ellenőrzésére.
