Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A nemrégiben elfogadott adótörvények, vagyis az áfaemelés, a járulékcsökkentés és a most tervezett szja-átalakítás összességében milyen hatású lehet?
- Az biztos, hogy a vállalkozók számára az öt százalékpontos járulékcsökkentés komoly kiadáscsökkentést jelent, összességében 350-400 milliárd forintról van szó. Ezt kompenzálja nagyjából az áfaemelés. A vagyonadó filozófiájában jelent új elemet, az szja pedig masszívan az egykulcsos adó irányába megy az ötmilliós sávhatárral, ami elég jelentős változás. A szuperbruttósítással kapcsolatban még rengeteg vita és értelmezésbeli kérdés lesz, eltart egy ideig, amíg mindenki megszokja.
- A kormány filozófiájának része, hogy egyszer az eva, az ekho és az ehhez hasonló alternatív adók és adónemek megszűnjenek, méghozzá úgy, hogy már ne legyen érdemi különbség a klasszikus és az alternatív megoldások között. Mikorra várható reálisan, hogy ezek megszűnnek?
- Ehhez nem árt, ha újraindul a gazdasági növekedés, ez legalább két-három év. De szükséges volna még öt-nyolc százalékpontos tb-járulék- és társaságiadó-csökkentés is. Kérdés, hogy mikor juthatunk el odáig, hogy életszerűen várható lesz az adó befizetése. Azt pontosan lehet tudni, hogy ma a hetvenszázalékos marginális adóterhet főleg a kisvállalkozások nem fogják megfizetni. Sokat segít, hogy ez ötven százalékra csökken, de valószínű, hogy még lejjebb kellene menni öt-tíz százalékponttal. Fontos lenne még a tb-járulék-plafon bevezetése. Ha 30 millió forintnál meghúznák, az már sokat segítene. Már az is számítana, ha az elv bekerülne a rendszerbe.
- Ekkor érezhető lenne egy jelentősebb bevételcsökkenés, vagy e fölött a jövedelem fölött már úgyis megpróbálnak máshogyan bevételt realizálni?
- Az a kiesés, ami ma ebből származna, egy-két éven belül visszajönne fehéredésből. A 30 milliós határ nagyságrendileg 30 milliárd forint kiesést jelentene első körben. Ma nagyon sokan tőkejövedelemmé konvertálják bevételeiket, emellett nagyon sok külföldi egyáltalán nem fizet Magyarországon járulékot, mivel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények miatt erre lehetőségük is van.
- Az ingatlanadóval kapcsolatban az volt a kormány célja, hogy ne egy plusz adónemet vezessen be, hanem valamilyen szinten átrendezze a terhelést. Feléledtek ezzel kapcsolatban a kritikák, miért nem lehet levonni az adót a jövedelemadóból, amire azt mondta a pénzügyminiszter: az szja kitolásával a kompenzálás végül is megvalósul.
- A társasági adó nem releváns, mert az adóalanyok 99 százaléka magánszemély lesz. Az ingatlanadót pedig úgy kell felfogni, mint hozzájárulást a közszolgáltatásokhoz. Vagyis nem vagyok híve a levonhatóságnak, bár ez, úgy látom, kisebbségi álláspont a szakmában. Az átrendezéssel kapcsolatban amiről érdemes lett volna beszélni, hogy az iparűzési adó helyére jöjjön be az ingatlanadó. Ennek két akadálya lett. Az egyik, hogy nem önkormányzati, hanem központi bevétel. Azzal egyetértek, hogy az APEH szedi be. A luxusadónál látszott, hogy nem alkalmasak az önkormányzatok egy ilyen adóbeszedés lebonyolítására, azon azonban el lehetne gondolkodni, hogy a bevétel az önkormányzatoké legyen. A másik akadály a bevétel: ha a kétmillió forint feletti verzió lett volna, 125 milliárd forint pluszbevétellel, akkor lehetett volna legalább 25 százalékkal csökkenteni az iparűzési adót.
- Az iparűzési adóbevételek emelkedésének lesz köze ahhoz, hogy az APEH fogja majd beszedni?
- Nem, de az mindenképp jó döntés, hogy az APEH fogja kezelni ezt a kérdést. A társasági és iparűzési adó között nincs érdemi különbség, az ellenőrzés, a bevallás minimális többletmunkával megoldható, viszont komoly kapacitások szabadulhatnak fel az önkormányzati adóadminisztrációban. Ha az adóellenőrzést akarják erősíteni, akkor ezeket a kapacitásokat nem leépítik, hanem felhasználják egyéb területeken. A mostani változás azonban úgy látom, hogy az első lépésnek tekinthető ebbe az irányba.
- Említette, hogy az adócsalókat kellene üldözni. Ha nem is adócsalókat, de az offshore-jövedelmeket szeretné megadóztatni a kormány, miután korábban adóamnesztiával haza akarta csalogatni ezeket a jövedelmeket. Mennyire vehető komolyan most ez a próbálkozás?
- Mindig a konkrét intézkedést kell nézni, nem azt, hogy mi az előtörténet. Akik offshore- struktúrákat használnak, most elő kell venniük a törvényjavaslatot. Az offshorestruktúrák azért tudnak működni, mert rengeteg lyuk van a rendszerben nemzetközi szinten, és ezt egy ország nem tudja egyedül megoldani. Látszik, hogy most több ország is megpróbál ez ellen fellépni, főleg az OECD-államok. De ez is csak akkor fog működni, ha a saját háza táján is körülnéz mindenki. Például az Egyesült Államoknak meg kellene szüntetni azt az állapotot, hogy Delaware-ben, Montanában, Nevadában fénymásolt igazolványokkal lehet céget alapítani. Mivel Magyarországnak van 65 kettős adóztatást elkerülő egyezménye, a tervezett szigorításokat ezek némelyike felülírja. Ameddig egy olyan ország lesz, ahol az adózás alól így ki lehet bújni, akkor azt az egyet fogják használni, de az ilyen struktúrák tranzakciós költségei és a kockázatai is jelentősen nőni fognak. Hosszú évekig tartó küzdelemre kell felkészülni, mert sok ország ebből él, bevételének jelentős része az ilyen típusú struktúrákból származik.
- Az első években mire lehet számítani? Csak elindul az átrendeződés, vagy rögtön egy jelentősebb bevétele is származhat a költségvetésnek?
- Nagyon jelentős bevételre egy dolog miatt nem számítok. Az utóbbi években az offshore-jövedelmek alapvetően ingatlanokhoz kapcsolódó tranzakciókból származtak, mára azonban az ingatlanpiac eléggé lelassult. De ami a viselkedést illeti: akik teljesen transzparensek voltak, azoknak el kell gondolkodniuk, hogy keresnek-e egy olyan struktúrát, amely szintén teljesen legális, és fenntartják a korábbi kedvező adópozíciót, vagy leegyszerűsítik a struktúrát, hazahozzák, és itthon adóznak. És van egy harmadik megoldás is. Lesznek, akik azt gondolják, hogy amíg a Brit-Virgin- vagy a Seychelle-szigeteket meg lehet fogni, addig még sok víz fog lefolyni a Dunán, és megéri "elvitorlázni" ezekbe az adóparadicsomokba.
(Az interjú teljes szövege a napi.hu-n olvasható.)
