Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi negyven százalékkal magasabb hozamok után a március vége óta tartó szárazság jelentős terméskiesést okozhat, alighanem az összes kalászos termésátlaga drámaian romlik majd. A következő időszakban lehulló csapadék - ha lesz is jelentősebb mennyiségben - a növények állapotán javítani már nem fog, további romlását azonban megakadályozhatja - mondta a Napi érdeklődésére Lukács József, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) földművelésügyi igazgatóságának osztályvezetője. A szakember szerint 100-120 milliméter nedvesség hiányzik a talajokból országszerte, a hivatal becslése szerint még egy jelentősebb májusi csapadék esetén is legfeljebb közepes lesz az őszibúza-termés. Az MGSZH a tavalyi 5,6 millió tonnás országos terméssel szemben maximum mintegy 4 millió tonnányi össztermést prognosztizál - ami az ötéves átlagnál mintegy félmillió tonnával kevesebb. Ennél pesszimistább a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ), szerintük őszi búzából mintegy 30 százalékos terméskiesés mellett 3,5 millió tonna teremhet az idén. Ez lényegében megegyezik a belső felhasználás mennyiségével, a minőséget azonban még sok minden befolyásolhatja.
Az őszi árpa is előrébb tart a fejlődésben az átlagos időjárású évekhez képest a meleg miatt. Az állományok nagy része azonban ritka, gyengén bokrosodott, a szár a szokottnál alacsonyabb. Az MGSZH előzetes termésbecslése alapján hektáronként 3,2 tonna termésátlag mellett 644 ezer tonnányi termés várható. A becsült termésátlag 69 százaléka az elmúlt évinek (2008-ban 4,7 t/ha volt), és 78 százaléka az utolsó öt év termésátlagának. A rozs és tritikálé esetében is csak közepes termésre számít a hivatal. Az őszi káposztarepcét illetően is komolyabb terméskieséssel kell számolniuk a termelőknek, az MGSZH becslése szerint az országos termésátlag az elmúlt évi hektáronkénti 2,6 tonnával szemben 1,6-1,8 tonnára várható hektáronként. Ez az ötéves átlagnál mintegy 35 százalékkal kevesebb. A tavaszi árpa ugyancsak alulfejlett, csak kevés helyen kapott a bokrosodáshoz és szárba szökkenéshez elegendő csapadékot.
A mintegy 540 ezer hektáron elvett napraforgónak - már ahol kikelt egyáltalán - ugyancsak szüksége lenne a csapadékra a további fejlődéshez, sok helyütt hatástalan volt a gyomirtás is. A mintegy 1,15 millió hektáron vetett kukoricaállományok közül a korábbi vetésűek lényegesen jobb képet mutatnak, mint az április végén a földbe kerültek, bár ezek között is akadnak egyenetlenül kikelt táblák.
