Idén az első negyedévben csaknem 9 százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari cégek fizetésképtelenségi eljárásainak száma 2008 azonos időszakához képest: összesen 74 társaság került végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alá - derül ki a Coface Hungary Kft. adataiból. Eközben a bejegyzett cégek száma kisebb mértékben, 2,4 százalékkal, 5090-re bővült. Így a kockázatosságot tükröző "csődhányad" 1,45 százalékos, ami az egész évre vetítve elérheti az 5,8 százalékot, azaz minden tizenhetedik élelmiszer-ipari cégnél elindulhat a fizetésképtelenségi eljárás. E csődhányaddal az élelmiszer-ipari cégek az összes bejegyzett vállalkozást tekintve a középmezőny elején, az 5,3 százalékos országos átlag felett helyezkednek el. (A legkockázatosabbak 8 és 9 százalék körüli csődhányaddal az építőipari, a biztonságtechnikai, a papír- és csomagolóipari vállalkozások.)
Az élelmiszer-ipari cégek, mint általában a magyarországi vállalkozások, alultőkésítettek, a gazdasági válság miatti hitelszűke pedig további finanszírozási problémákat hoz. További gond, hogy az uniós országok, azon belül a legnagyobb felvevőpiacnak számító Németország piacain is csökken a magyar termékek iránti kereslet - állapítja meg a Coface. Az élelmiszeripar magas forgóeszköz-igényű ágazat, így itt a szereplőket nagyon érzékenyen érinti a szigorúbb banki hitelezés; a válság leginkább a húsipari és malomipari vállalatokat sújtja - véli Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tanácsadási üzletágának igazgatója. A magyar élelmiszer-ipari cégek importaránya mára a harmadára nőtt, így nekik az erős forint sem túl jó és várhatóan az áfaemelés is további keresletcsökkenést okozhat. Az élelmiszer-ipari termelés idén várhatóan 3-5 százalékkal tovább szűkül - tette hozzá Fórián.
A kereskedelmi láncoknak szállító kisvállalkozások és termelők továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak: nagy az árrés, hosszú a fizetési határidő és egyéb pluszköltségek is terhelik őket, mint például a polcpénz. Az élelmiszerekért a törvényben megszabott 30 nap helyett 90 napos határidővel fizetnek a beszállítóknak, de ennél hosszabbról is hallani - mondta Fülöp Zoltán, a Coface Hungary kockázatkezelési vezetője. A céginformációs és követeléskezelő társaság munkatársa szerint a magyar kis- és középvállalatok bajai nem új keletűek, már 2006 végétől nehézségekkel küzdenek, elsősorban azért, mert nincs megoldva a támogatásuk és nehezen jutnak hitelhez, így nincs elég forrás a folyamatos működéshez. Az uniós források sem jelentenek nagy segítséget, mivel a támogatások utófinanszírozásúak, így nemcsak az önerőt, hanem gyakran a teljes beruházási, fejlesztési költséget is hitelből kell a pályázóknak finanszírozni, amire most a megnövekedett kockázat miatt a bankok kamattöbbletet fizettethetnek.
