Ma szavaz a parlament arról az eredetileg a Gyurcsány-kabinet által jegyzett nyugdíjcsomagról, amelyen a Bajnai-kormány szigorított tovább. A javaslat szerint a korábbinál gyorsabb ütemben, 2012-től 2018-ig fokozatosan srófolják fel a nyugdíjkorhatárt 65 évre, a nyugdíj lehetséges emelését befolyásoló tényezők között pedig az infláció mellett a gazdasági növekedés üteme válik fontossá úgy, hogy a nettó keresetemelkedés mértékét csak három százalék feletti GDP-bővülés esetén veszik figyelembe (Napi, 2009. május 5.). A 13. havi nyugdíj idén novemberben esedékes második felét eltörlik, a jövőben pedig akkor lesz némi többletjárandóság, ha megvan rá a fedezet, és ha megfelelő tempóban nő a gazdaság.
Ma kerül sor az adótörvények zárószavazására is, így az idénre tervezett változások július elsején hatályba léphetnek. A valódi átalakítások viszont csak ezt követően várhatók: a kormány ígérete szerint még a tavaszi ülésszakon napirendre kerülnek a 2010-es változások is, a javaslatot május végéig nyújtja be a PM.
A ma elfogadandó csomagban egyaránt megtalálhatók bevételnövelő és tehercsökkentő intézkedések. Utóbbi körbe tartozik a járulékkulcsok mérséklése, a 18 százalékos alsó szja-sáv 1,9 millió forintra történő jelképes kitolása, illetve a 18 százalékos áfakulcs bevezetése, miközben a forgalmi adó normál kulcsának 25 százalékra emelése a bevételeket gyarapítja. Az eva bevételi határa július 1-jétől 26 millió forintra emelkedik.
A törvényjavaslat mindemellett két aktuális igényt is kielégít. Az egyik az árfolyam-ingadozásból eredő kár enyhítése. Ezt a társasági adótörvényben egy újabb adóalap-korrekciós tétel szolgálhatja: terven felüli értékcsökkentést számolhat el az az adózó, aki akkora árfolyamveszteséget szenvedett el, amelyet sem fedezeti ügyletekkel, sem más módon nem korrigált. Az értékcsökkenést egy összegben is érvényesítheti, de ha ez nem lehetséges, akkor négy egyenlő részletben, négy egymást követő adóévben is megteheti.
A másik az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélete miatt szükséges eljárási szabályozás. A bíróság szerint szabálytalan volt az a gyakorlat, amelyben a magyar állam nem engedélyezte a 2004 májusa és 2006 közötti időszakban a támogatásokból finanszírozott beruházások áfájának levonását (Napi, 2008. április 24.). Ezeket az összegeket az állam vissza kell fizesse azoknak az érintetteknek, akik ezt kérik. A cégeknek 180 napjuk van arra, hogy jelezzék: jár nekik az áfa, ezt formailag önellenőrzéssel tudják megoldani. Az állam a kérelem benyújtását követő 30 napon belül köteles a késedelmi kamattal megemelt összeget visszautalni.
