Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Várhatóan két hét múlva meglesz az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) zárószavazása, miután a múlt héten másfél órán keresztül szavaztak a képviselők a módosító indítványokról. Összesen több mint négyszáz módosító javaslatot nyújtottak be az eredetileg beterjesztett normaszöveghez, amely végül 411 oldalas lett. A tervek szerint a törvény 2010 januárjában lép hatályba. A régi Ptk. 1959 óta van hatályban, azóta több, kisebb-nagyobb ráncfelvarráson esett keresztül. A toldás-foldást követően azonban egyszerűbb volt az egészet újraírni - persze ez nem ment egyik napról a másikra. Több műhelyben tíz éven keresztül dolgoztak az új törvénykönyvön, a cél az volt, hogy a végeredmény a lehető legjobb, legkorszerűbb legyen. A tervezetet tavaly júniusban nyújtotta be a kormány az országgyűlésnek, a parlamenti vita pedig októberben kezdődött.
Az új verzió fogyasztóbarát lett, vagyis lényegében bárki számára közérthető és kezelhető joganyag született - persze csak annak, aki nem riad vissza több száz oldalnyi jogszabálytól. A törvény összesen hét könyvre tagolódik, az értelmező és a záró rendelkezések mellett öt nagy témát ölel fel: a személyhez fűződő jogokat, a családjogot, a dologi, a kötelmi és az öröklési jogot. Ez nagymértékben megkönnyíti a Ptk. kezelését, hiszen az egyes szabályozások össze vannak gyűjtve, nem kell egyszerre több fejezetben is kutatni például az öröklésre vonatkozó szabályokat.
A keret jelleg pedig az időtállóság miatt fontos: a jogszabály megalkotói ugyanis nem akarták részletszabályokkal teletűzdelni a törvényt, mert akkor évről évre meg kellene nyitni és módosítgatni az egyes elemeket. Ehelyett csak a főbb irányvonalakat szabták meg a Ptk.-ban, a részletekbe menő szabályozás pedig ezekre épül. Az egyes, részletszabályokat tartalmazó törvényeket pedig már könnyebb rendszeresen karbantartani. Tipikusan ilyen a gazdasági társaságokról szóló törvény, amelyet még 2006-ban írtak újra.
Ugyanakkor nemcsak az indokolta az újraírást, hogy bárki számára érthetővé váljék a törvénykönyv. Az idő előrehaladtával a régi szabályozás ugyanis egyre több problémára nem tudta megadni a választ. Így például szinte kezelhetetlenné vált az elektronikus ügyintézés megjelenése a rendszerben. Az új törvényben helyet kapott az elektronikus nyilvántartások, adatszolgáltatások és szerződéskötések kezelése és szabályozása is, így például a versenyeztetési eljárásoknál is lehetővé teszi az új törvény az elektronikus ügyintézést. A fogalommeghatározások közé egyaránt bekerült az elektronikus aláírás, dokumentum, de a dematerializált értékpapír is. A technikai újítások mellett azonban a gazdaság maga is generált új szabályozni való elemeket. Így korábban a kötelmi jogból teljes mértékben hiányzott a faktoring vagy a lízing alapvető szabályainak lefektetése is, ezeket a meglévő mintákból kellett összegyúrni. Ezt a hiányosságot azonban az új verzió már pótolta.
