Fokozatosan fejlődő piac a hangoskönyveké, noha jelenleg az összes könyvforgalom mindössze egy százalékát teszi ki az értékesítésük. A kínálat bővülése szempontjából nagyon jó év volt 2008, a forgalom viszont nem változott jelentősen az előző évhez képest - mondta lapunknak Vajda-Mályi Zsuzsa, a Hangoskönyv Kft. ügyvezetője, a Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete (MHKE) elnöke. A gazdasági válság a könyvpiacot is elérte - mindez a hangoskönyveket is érinti. A kiadók nem terveznek áremelést - sőt, a Kossuth Kiadó Zrt. például árat csökkentett -, a recesszió kivédésére a legnagyobb segítség az lenne számukra, ha a jelenleg cd besorolás alatt lévő hangoskönyvek áfája a könyvekhez hasonlóan 20-ról 5 százalékra csökkenne. Az EU pénzügyminiszterei márciusban hagyták jóvá a kedvezményes áfakulcs alkalmazását erre a termékköre is, már csak a magyar parlamentnek kellene a következő hónapokban módosítania az áfatörvényt. A kiadók ugyanakkor a vásárlók megtartása és újak szerzése érdekében próbálnak több lábon állni, a szépirodalmon "kifejlődött" hangoskönyvkiadás műfajait bővíteni - tette hozzá Vajda-Mályi. Például egyre nagyobb számban jelennek meg életmódtanácsokat adó hangoskönyvek, az eladási listákon ma már bérelt helyük van a pszichológiai, fogyókúrás vagy éppen a dohányzásról leszoktató kiadványoknak.
A hangoskönyvek piaca az elmúlt öt-hat évben alakult ki, ami jelenleg évi 400-500-féle kiadványt és százezernél kisebb eladott példányszámot jelent. Az MHKE-nek tíz tagja van, de mintegy negyven cég és szervezet - köztük például a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a Szent István Társulat - jelentetett meg már hangoskönyvet. A legnagyobb szereplő a Kossuth Kiadó, amely a Mojzer Kiadó Kft.-vel együtt adja ki hangzó anyagait, majd a Hangoskönyvkiadó Kft., a Parlando Kft. és a Helikon Kiadó Kft. következik a kiadott címek száma alapján. Egy hangoskönyv kiadásának költsége 500-600 ezer forinttól másfél millió forintig terjedhet, amit nagyrészt a fizetendő jogdíj, illetve a színész, rendező és stúdióbérlés díja befolyásol. Az elmúlt években a legtöbb hangoskönyvet, évi 22-25 új és újra kiadott címet a Kossuth-Mojzer páros jelentette meg, az eladott példányszámot tekintve is a legjelentősebb kiadónak - évi 23 ezer körüli hanghordozóval - 25 százalékos lehet a piaci részesedése - mondta a Napinak Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai menedzsere.
Egy kiadvány 1500-1700 eladott példányszámnál hozza be az árát, első körben általában 2000-3000 darabot gyártatnak egy lemezből. A Kossuth legnépszerűbb hangoskönyve, az Örkény Egypercesek első, 2003-as kiadása viszont már hétezer darabnál jár. Rentábilissá akkor válhat a hangoskönyvkiadás, ha az üzemszerűen működik, hiszen nagyban lehet kedvezményeket elérni és a munkát összeszervezni - tette hozzá Földes. A Kossuth Kiadó - a legtöbb, piacon lévő kisebb kiadóval ellentétben - elsősorban presztízsszempontból kezdett el hangoskönyvek kiadásával foglalkozni, ez a szegmens ugyanis árbevételének mindössze 3-4 százalékát adja. A kiadók elsősorban szerelemből és elhivatottságból foglalkoznak hangoskönyvvel, ebből Vajda-Mályi szerint még nem lehet nagy bevételekre szert tenni Magyarországon.
A Bookline felmérése szerint a hangoskönyvek közül a klasszikus szépirodalom és a lektűr a legkelendőbb. A magyar irodalom vezet 44 százalékkal, majd 22 és 21 százalékkal a gyermek- és ifjúsági, illetve a világirodalom következik. A kiadók szerint a legjobban Örkény, Karinthy és Rejtő művei fogynak. Leginkább a 20-40 éves korosztály vásárol hangoskönyvet magának, gyermekének vagy ajándékba idősebb családtagjának. A legtöbbet az otthon lévők, dolgozók, kisgyerekesek és nyugdíjasok hallgatnak hangoskönyveket, de kialakult az autóban hangoskönyvezők tábora is.
