Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár tavaly októberben és novemberben még nem nőtt a munkanélküliségi ráta, az év utolsó hónapjában jócskán emelkedett, október-decemberben átlagosan 8,0 százalékra nőtt. Ez 0,2 százalékkal haladja meg az előző negyedévi arányt és ugyanennyivel múlja felül az egy évvel korábbit is - derül ki a KSH legújabb adataiból. 2007 közepén még 300 ezer alatt volt az állástalanok száma és 7 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, azóta a helyzet fokozatosan romlott; az állástalanok száma a következő hónapokban minden bizonnyal tovább nő, noha a folyamat a korábban vártnál egyelőre lassúbb. Az adatokból újra érzékelhető az a tendencia, miszerint sokan a munkanélküliség helyett kimenekülnek az álláspiacról és inaktívak lesznek. Amíg ugyanis az utóbbi egy évben az állástalanok száma 9 ezer fővel, 337 ezerre nőtt, addig a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel esett vissza, az inaktívaké pedig 11 ezer fővel lett nagyobb.
A várakozások szerint a következő hónapokban a KSH adataiban egyre feltűnőbb lesz a munkaerő-piaci helyzet romlása, a munkanélküliségi ráta kilenc százalék környékére ugrik, ezt a rátát jelzi előre a recesszió nyomán a kutatóintézeti prognózisok többsége 2009 végére. (A folyamatok megítélésében a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság, mivel sok foglalkoztató kivár, idővel nagyobb elbocsátásokra is elszánhatják magukat.)
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - decemberi számbavétele már jelzi a helyzet látványos romlását: eszerint az előző havi öt százalék után újabb hét százalékkal, 477 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ez már 7,3 százalékkal múlta felül a 2007 végi szintet. A hónapban a helyzet leginkább a nyugat- és a közép-dunántúli régióban romlott, a sok céges elbocsátás nyomán ugyanis decemberben mindkét régióban négy-négyezer embert küldtek el, már 33, illetve 43 ezren vannak állás nélkül. Csak decemberben országszerte 81 cég, összesen 5,5 ezer ember elbocsátását jelentette be csoportos létszámleépítés keretében a munkaügyi hivatalokban.
Elemzők szerint sok múlik azon, hogy a következő hónapokban milyen makrogazdasági intézkedések születnek, a cégek milyen stratégiával (leépítés vagy szabadságolás) próbálják meg a rossz időket átvészelni, a kormányzat milyen munkaerő-piaci eszközöket vet be. Rontja a kilátásokat, hogy a kivitel lassulása kedvezőtlenül érinti az ipari foglalkoztatást, a nemzetközi hitelválság pedig a pénzügyi rendszer és az ingatlanszektor munkaerő-keresletét vetheti vissza. Ráadásul a magyarországi munkapiacot továbbra is a foglalkoztatottság rendkívül alacsony szintje jellemzi, a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya a 2007-es 57,3 százalék után 2008-ban 56,7 százalékra csökkent. Ez a szint csaknem tíz százalékponttal marad el az OECD-országok átlagától. Márpedig az alacsony foglalkoztatási szint szűkíti a közteherviselők körét, hosszú távon finanszírozhatatlanná teszi a szociális ellátórendszereket.
