Bár jól indult az év, és az év végén sem történt rendkívüli esemény a magyarországi nyomdapiacon, annak ellenére, hogy - meghatározóan a multinacionális cégeknél - ősszel már érződött a gazdasági válság szele, összességében növekedést könyvelhet el az ágazat. Ezt a piacot régóta ismerve és a múlt évi folyamatos tájékozódás alapján mondta - a Napi megkeresésére - Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NyPSz) főtitkára, aki szerint általában nem volt panasz a megbízások mennyiségére, több jelentős gépi és infrastrukturális beruházás is megvalósult tavaly. Különösen a digitális technológia térhódítása volt jellemező, ami persze a nyomdapiacon belüli versenytársaknak kevésbé volt jó hír, annál inkább a megrendelőknek, hiszen nemcsak újfajta minőséget és gyorsabb teljesítést kaphattak, hanem a vállalási árajánlatok alapján is kedvükre választhattak. A tavalyi összteljesítésről egyelőre nincsenek konkrét alapadatok, ám az előzetes információkra alapozva - a papír-, a festék- és egyéb szakmai beszállítói körrel együttvéve - várhatóan 180 milliárd forinti körüli lesz az árbevétel, ami nagyjából ötmilliárdos többletet jelent a 2007. évi 175,5 milliárdhoz képest. Meghatározó volt a reklámújságok, -prospektusok nyomtatása, valamint a csomagolóanyag-gyártás, továbbá több könyv is készült és valamivel több exportmegrendelést teljesíthetett az ágazat. Ezzel összességében a korábbi évek hasonló mértékű növekedésének folytatódását lehet prognosztizálni a múlt évre, ami viszont erre az évre - nagy valószínűséggel - nem lesz érvényes.
Erre már a tavaly év végéhez közeledő, a 2009-es megrendelésekről folytatott tárgyalások alapján is lehetett következtetni, és az idén - különösen az első félévben - több nagy cég is kevesebb megbízással számolhat, mivel a beszállítói köreikkel együtt nagy megrendelőnek számító autó- és elektronikai ipar termelés-visszafogása kihat a nyomdai és a csomagolóipari ágazatra is. Ugyancsak visszafogottabbak lesznek az országosan nagy áruházláncot működtető kereskedelmi cégek, amelyek várhatóan ritkábban készíttetnek nagy mennyiségű reklámújságot, és nagy mennyiségű csomagolóanyag-gyártásra se lehet számítani. A nyomtatott sajtó piaca az elmúlt években fokozatosan zsugorodik, ennek folytatása az idén is várható ami szintén növeli a nyomdai megrendelések visszaesést összegző mutatószámait. Ugyanakkor ebben az évben lényegesen visszafogottabb ágazaton belüli fejlesztéssel, bővítéssel lehet számolni, ami meghatározóan a nyomda- és papíripari gépek kereskedelmével foglalkozó cégeket érinti kedvezőtlenül.
Nagy valószínűséggel az idén több lesz a csődbe vagy csődközeli helyzetbe jutó nyomda, amelyekből már tavaly is - a megelőző évhez képest mintegy hét-nyolc százalékkal több - 80 körülire tehető a megszűnő vagy a tevékenységét felfüggesztő vállalkozás. Persze ez szinte csupán a kisebb nyomdák esetében jelenti a piacról kivonulást, a nagyobbak talpon maradása egyelőre nincs komoly veszélyben, ám ennek érdekében nekik is több területen kell ésszerű takarékossági lépéseket, költségcsökkentést megvalósítaniuk. Ez a villamosenergia-díjakban azon cégek esetében mindenképpen érvényesül, amelyek a tavaly tavasszal (Napi, 2008. március 25.) kezdeményezett beszerzési társulás tagjai lettek, hiszen a múlt év novemberi ártárgyalásokon - erre az évre - átlagosan 6,5 százalékos kedvezményt sikerült elérniük az áramszolgáltatótól. Peller Katalin az idén újabb szövetségi tagvállalatok jelentkezésével számol, ami alapja lehet annak, hogy a következő évre az ideinél is kedvezőbb villamosenergia-díjakat érhetnek el. Sőt a kedvezőbb árú gázvásárlás érdekében egy újabb beszerzési társulás szervezését is megkezdte a szakmai szövetség, várhatóan februárban hívják össze az érdekelteket.
A főtitkár szerint megfigyelhető az is, hogy számos más, a működést érintő - korábban periférikusnak tekintett - területen kezdtek számítgatásba sok nyomdában, például mérik a vízfelhasználást vagy több érvet, indokot kell majd felsorakoztatni a marketingkiadásokhoz is. Ugyanakkor óvatosság tapasztalható a foglalkoztatottság terén, egyelőre nem várható nagyobb számú munkaerő elbocsátás, viszont jellemző lesz a létszámstop, és valószínűleg sokan élnek majd a rugalmasabb munkaidő-kihasználás lehetőségeivel, ugyanakkor béremelésekre - az első félévben szinte biztosan - nem lehet számítani.
Mindezt természetesnek tartja Peller Katalin, hiszen a megrendelésállomány csökkenése mellett a hitelhez jutás is lényegesen nehezebb és drágább lesz a tavalyihoz képest, ugyanakkor a szinte csak külföldről beszerezhető alapanyagokat és különféle eszközöket - meghatározóan a papír- és alkatrészvásárlásokat - érintő, jelenleg nagyon magas euró/forint árfolyam a kiadások növekedésével jár, amit igencsak nehéz érvényesíteni a vállalási árakban. Ezekkel együtt nem könnyű mind a cégek, mind az ágazat egészét tekintve akár középtávon is tervezni, azoknak van nagyobb esélyük legalább a tavalyi szintet tartani - esetleg némi előnyt elérni -, akiknek vannak anyagi tartalékaik.
