Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi számításai szerint a hazai ruházati forgalom 5-7 százalékát, vagyis 25-27 milliárd forint forgalmat generálhat a négy nagy outlet. Ez a piacon olyan jelentős volument jelent, hogy a fővárosi üzletek az akcióikat kénytelenek a külvárosi komplexumokhoz igazítani. Így fordulhat elő az az Európában sajátos helyzet, hogy a magyar belvárosi üzletek árai esetenként megegyeznek az outletárakkal. A komplexumok szívó ereje annyira erős, hogy az outletek környékén működő kis ruházati üzletek tulajdonosai már vagy tönkrementek, vagy most készülnek bezárni a boltot. A jelenség nemcsak a kicsiket érinti, a plázákban működő kereskedelmi üzletek vezetői is panaszkodnak az outletesedésre, pedig hivatalosan csak négy (valójában kettő) komoly egység működik Magyarországon. Ám a tervek szerint a beruházók még építenének néhányat és kereskedelmi szakértők szerint a pénzügyi krízis után helyreálló vásárlóerő lehetővé teszi újabb komplexumok elindítását.
Most azonban pang a piac, ami még a legnagyobbnak számító Premieren is meglátszik. A nemrég átadott harmadik ütemének ingatlanértékesítése láthatóan lassabban megy, mint az első két ütemben, most ugyanis tucatnyi üzlethelyiség áll üresen, s ez korábban nem volt jellemző a központra. Hasonló cipőben jár a GL is, ahol 22 üzlet működik - legalábbis a komplexum honlapja szerint -, holott ennek az üzletszámnak a dupláját is képes lenne befogadni az ingatlan. Ráadásul lassan lejárnak az első ötéves bérleti szerződések, s kérdés, mely üzletek hosszabbítanak. Az M1 Outlet helyzete sem rózsás, a hírek szerint nem sikerült a komplexumba csábítani azokat a márkákat, amelyeket szerettek volna, sok olyan pedig, amelyik a nyitáskor még ott volt, néhány hónap után feladta. Az M3 bérbe adása is kétharmadon áll, ám a komplexum még csak a felfutási szakaszban van, vagyis lehetősége nyílhat hasonló fejlődésre, mint a Premieré volt.
Ezen kívül több kereskedelmi lánc működtet kisebb-nagyobb outleteket plázákban, bevásárlóközpontokban, így például a Springfield vagy a Mango. Ezekkel a kisebb, nem feltétlenül az outletértékesítés íratlan szabályait követő üzletekkel a teljes hazai outletforgalom meghaladhatja a 30-32 milliárd forintot, s ez már a piac 8-9 százalékát is jelentheti.
Ugyanakkor az outletek nem nevezhetőek a ruházati piac diszkontjainak, vagyis a válság, illetve gyengülő vásárlóerő nincs jótékony hatással a forgalmára. Ugyanis a komplexumok nem olcsó terméket kínálnak, mint ahogy azt a diszkontok teszik. Az outleteknél a hipermarketek és kínai ruházati üzletek jóval olcsóbbak, vagyis ha egy háztartás a ruházati termékeken kíván spórolni, akkor nem az outletbe megy.
