Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem okozott fennakadást az orosz-ukrán gázárvita az Ukrajnában működő magyar érdekeltségű vállalkozások számára - közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM), azt követően, hogy ez ügyben tájékoztatást kaptak az ukrán illetékes hatóságoktól. Az ország ugyanis elegendő tartalékkal rendelkezik az ilyen helyzetekre.
Nem csak az energiahordozó körüli elszámolási polémia volt mostanában befolyással a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra. Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama ősz, vagyis a válság kirobbanása óta kilenc forinttal, azaz 26,6 százalékkal gyengült a magyar devizához képest. A hrivnya leértékelődött a dollárral és az euróval - vagyis a magyar-ukrán kereskedelemben az elszámolás során használt jellemző pénznemekkel - szemben is. Ez pedig a magyar exportőrök számára nem jó hír, az NFGM-ben is úgy látják, hogy ez a folyamat az ukrán import visszaeséséhez vezet, ami a magyar vállalatok szállításaiban is jelentkezhet. A tárca szerint elsősorban a fogyasztási cikkeket szállító cégeknek kell nagyobb csökkenésre számítaniuk, náluk valamivel könnyebb helyzetben vannak viszont a technológiai berendezéseket, az ukrajnai termeléshez szükséges részegységeket és alkatrészeket szállító vállalkozások.
Az árfolyamhatás nem jött jókor, a magyar-ukrán kereskedelem az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődött. A FÁK-térségben Oroszország után Ukrajna a legnagyobb partnere Magyarországnak. A magyar export a legfrissebb, 2008 első tízhavi adatai szerint (tehát a válság kirobbanásáig) 34 százalékkal nőtt, míg 2007 egészében 42 százalékos bővülést ért el a kivitel. Az export értéke tavaly októberig elérte a kétmilliárd dollárt: összetételében meghatározó, 55 százalékos részarányt tesznek ki a gépek és berendezések, de jelentős, 35 százalékos súlya van a feldolgozóipari termékeknek, valamint 5 százalékkal részesednek az élelmiszerek. A szaktárca értékelése szerint a kivitel 95 százalékát így a magas hozzáadott értéket tartalmazó áruk teszik ki. Azt is kiemelik, hogy a forgalomnövekedés számottevő része a kooperációs termelési kapcsolatok bővítéséből származik. Egyre inkább a korszerű együttműködési formák - termelési rendszerek értékesítése, befektetési kapcsolatok erősítése, közös infrastrukturális fejlesztések, egyes szakmakultúrák fejlesztésében való partnerség - kerülnek előtérbe.
Az árfolyamgyengülést elsősorban a kisebb vállalkozások sínylik meg, amelyek nem jártasak vagy nehezen férnek hozzá az árfolyam-fedezeti ügyletekhez. Márpedig az elmúlt években százas nagyságrendben létesült magyar-ukrán vegyesvállalatok döntő többsége a kimutatások szerint az áruforgalomban részt vevő mikrovállalkozás. Az ukrán statisztika 2007 végén 1087 vegyesvállalatot tartott nyilván, ezek nagyjából fele, 571 volt működő cég. A legtöbb közös vállalkozást Kárpátalján és Kijevben jegyezték be. Magyarországról 2007 végéig összesen 401 millió dollár értékű közvetlen befektetés érkezett Ukrajnába, ezzel 1,4 százalékos részesedéssel a 14.-ek vagyunk az ottani külföldi befektetők sorában. A kárpátaljai magyar beruházások mintegy 30 millió dollárt tesznek ki, ez 11 százalékos részesedésnek felel meg a térségben.
