Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár egy forintért is megszerezheti a Pápai Hús Zrt. üzletrészeit a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB), amennyiben a húsipari céget - a felszámolási eljárásból - megvásárlók nem teljesítik az állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel feltételeit - derül ki az év utolsó napjaiban megjelent kormányhatározatból. A nagy múltú pápai céget a térség sertéstenyésztőiből (ők alkotják a Pápa-Ser Kft.-t, a cég eddig is együttműködő partnere volt a Pápai Hús Zrt.-nek, közös klaszterben vettek részt), valamint a dolgozókból, a helyi önkormányzatból és cégekből álló befektetői csoport vásárolta meg.
A határozat szerint a hitelből két vállalkozás, a Pápai Hús 1913 Élelmiszeripari Feldolgozó Kft., illetve a Pápa-Ser Kft. részesült. Előbbi összesen legfeljebb 4,722 milliárd forint hitelhez juthat különböző céllal, utóbbi pedig 800 millióhoz. A hitel tőkeösszegének 80 százalékát a 2008. évi költségvetésben az MFB számára ilyen ügyletek végrehajtására elkülönített összegből finanszírozzák (a törvény előírása szerint az ilyen hitelek állománya az év folyamán nem haladhatja meg a 400 milliárd forintot).
A hitelek kondíciói megegyeznek, 15 éves futamidővel nyújtja azokat az MFB, két év türelmi idő mellett, háromhavi BUBOR plusz legfeljebb három százalék kamat "áron". A vásárlók ezen túl kötelesek az üzletrészek 100 százalékára ötéves opciós szerződést kötni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV). A már említett egyforintos áron juthat az üzletrészekhez az MNV, ha a hiteleket a cégek nem fizetik vissza, és emiatt életbe lép a megállapodás hitel felmondására vonatkozó része. Azt is kikötik a kormányhatározatban, hogy a hitelből megvásárolt eszközökre az MFB jelzálogjogát az első helyen kell bejegyeztetni. A hitelből megvásárolt ingatlanok értékesítéséhez pedig be kell szerezni az MFB hozzájárulását és az ebből befolyt ellenértéket a hitel előtörlesztésére kell fordítani. Az állami készfizető kezességvállalásért az MFB-nek is fizetnie kell a központi költségvetésbe, mégpedig a hitelek 80 százalékos tőkeösszegére vetítve kétszázalékos kezességvállalási díjat.
