Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervezettnél mintegy 32 milliárd forinttal kisebb lehet idén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. bevétele - értesült lapunk. Az elmaradás több tételből áll: a központi költségvetési szerveknek nem kell például bérleti díjat fizetniük az általuk használt ingatlanok után (ez csak 2010-től lép életbe), de a termőföld-értékesítések, pontosabban a szerződéskötések egy része is csúszik, mert a gazdasági válság miatt a potenciális vevők nehezen jutnak hitelekhez. A vártnál kisebb összeg folyt be a társaságok értékesítéséből is: a kisebbségi részesedésekre nem mindig akadt vevő, a vagyonvesztés elkerülése érdekében elmaradt a Lovi eladása is, továbbá a válság miatt a vagyongazdálkodási tanács nem látta racionálisnak az OTP-ben, az FHB-ben meglévő részesedések piacra vitelét sem. Nem mellékesen az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) felfüggesztése is apasztotta a bevételeket idén. A koncessziós bevételek ugyan befolytak, csak azokat nem az MNV-nél mutatják ki, hanem más költségvetési soron. A vagyonkezelő működését jól ismerők szerint a kormányzati negyed projekt leállása, a tárcák által használt ingatlanok elmaradt hasznosítása miatt is keletkezett lyuk a bevételeknél. Viszont a tervezettnél bő 25 milliárd forinttal többet kasszíroztak az osztalékokból: bekerült ugyanis az ÁAK Zrt. az osztalékfizetők közé, de dagasztotta a bevételt az MVM előrehozott osztaléka is. Ami a jövő évi terveket illeti, jócskán megugorhatnak majd az osztalékból és a társasági értékesítésből származó bevételek. Előbbi részletezéséről egyelőre nincs információ, kapaszkodót talán az MNV aktuális osztalékpolitikája adhat, miszerint nem várható osztalékelvonás a homogén portfóliójú, illetve alultőkésített társaságoktól, mint a Volánok vagy az erdészetek, illetve ha mégis, akkor az csak a források visszaforgatásával valósulhat meg. A társaságok értékesítéséből származó bevétel javát pedig az ÚTP elindítása adhatja (a tervezett 112,2 milliárd forintból 94 milliárdot), de épp e program sorsának bizonytalansága miatt megfigyelők szerint kockázatot hordoz magában az MNV bevételi terve.
A vagyonkezelőnél nem tartják szükségesnek az elmúlt évek nagyobb privatizációinak feltételéül szabott teljesítések felülvizsgálatát - igaz, bizonyos esetekben nem is zárkóznak el az egyeztetésektől. A Budapest Airport esetében például a forgalom csökkenése befolyásolhatja a privatizációs szerződésben foglalt fejlesztési kötelezettségek 2011-re datált végrehajtásának ütemezését. Az összesen 260,6 millió euró értékű fejlesztési kötelezettség évenkénti összegének átütemezéséről idén novemberben állapodott meg az MNV és a BA. A vagyonkezelő álláspontja szerint az átütemezésnek azonban nem a válság volt az oka, hanem a kötelezettségek eltérő értelmezése, valamint az utasforgalomnak - a szerződésben 2008-ra előírt mértéktől való - elmaradása. Ez a jövőben is előfordulhat, ám a BA csak abban az esetben védheti álláspontját, ha az utasforgalom 2009-ben legalább 10 százalékkal marad alatta a szerződésben rögzítettnek. Mindezek alapján a BA 2008-ban nem, csak 2009-ben élhet a kötelezettségek átütemezésével. A Malévnak a magas üzemanyagár okoz (egyebek mellett) komoly problémát idén, a 12 milliárdos többletköltség igen kritikus pénzügyi helyzetbe hozta a légitársaságot - ami persze kihat a BA működésére is, lévén, a Malév adja a forgalom 43 százalékát.
