Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyminisztérium hivatalosan nem enged az év során folyamatosan kurtított, végül 3,4 százalékon megállapodott államháztartási (áht) hiánycéljából, de úgy tudjuk, maradt mozgástér a deficit további lefaragásához. A tárca tegnap ismertette ez év végi várakozását, amelyből kiderült, a különböző költségvetési tartalékok felszabadítása - melyekről az elmúlt két hétben születtek kormánydöntések - miatt ragad be az elemzők várakozásainál magasabb szinten a hiány. A pénz felhasználásáról egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni a minisztérium, így nem tudni, hogy az év közben befutott, kiegyenlítetlen számlákra vagy az év végi kiadásokra fordítják-e a tartalékot a tárcák. Forrásunk szerint az sem kizárt, hogy végül a maradványállományt növeli az összeg. A minisztériumoknál felhalmozott maradvány egyébként valahol 450 milliárd forint környékén jár - a kormány pár éve harcot hirdetett a maradványok leépítésére, mivel az ketyegő bomba a költségvetésre nézve, ha a minisztériumok elkezdik elkölteni. Attól függően tehát, hogyan használják fel ezt a pénzt a tárcák, növelheti vagy érintetlenül hagyhatja a hiányt.
Van még egy terület, ami javíthat az egyenlegen. A helyi önkormányzatoknál ugyanis a tervezettnél lassabban haladtak idén a beruházások, így elképzelhető, hogy az alrendszer hiánya a tervezett 0,4 százaléknál alacsonyabb lesz. Ez ugyan érdemben nem befolyásolja a teljes államháztartás egyenlegét, de egytized százalékpontot lecsíphet belőle.
A tárcák forráséhségén túl más magyarázata is lehet egyébként a tartalékok év végi felhasználásának. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a kormány - látva, hogy van tere némi kiadásnövelésnek - kioszt annyi pénzt, ami még nem veszélyezteti az idei, amúgy is többször leszállított hiánytervet. Ugyanakkor ez jól jöhet jövőre is. Mert hiába, hogy az államháztartás számszerű hiánya alacsonyabb lesz, mint az idei, az uniós elvárások a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított mutatót tartják szem előtt. Márpedig a gazdaság recesszióba zuhanása miatt a GDP nominálisan is visszaesik 2009-ben - vagyis kisebb lesz az államháztartási hiány viszonyítási alapja. Ha hinni lehet az elemzőknek, valószínűleg annál is kisebb, mint amit a Pénzügyminisztérium jelenleg remél. Ebben az esetben viszont nehezen teljesülhetne a 2,6 százalékos jövő évi GDP-arányos deficit. A kormány pedig kínosan ügyel arra, hogy évről évre minél nagyobb lépéseket tudjon felmutatni a hiánycsökkentésben. Így ha idén 3,1 százalékos deficittel zárna az áht (nagyjából ennyit jelentenek a tartalékok), akkor jövőre valószínűleg csak pár százalékpontos mérséklésre nyílna lehetőség. Ha ellenben 3,4 százalék marad a deficit idén, akkor jobban mutat majd 2009-ben egy, a tervezettnél magasabb GDP-arányos hiány.
