A magyar gyártók már vizsgálják az elmúlt három és fél hónap megrendeléseit, de nem valószínű, hogy Írországból származó sertéshús friss tőkehúsként az országba került volna - mondta a dioxinos ír sertéshúsról szóló hírek kapcsán lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Feldolgozott termékekbe gyártási alapanyagként kerül külföldi hús is, ám Írország túl messze van ahhoz, hogy kifizetődő legyen egy magyar gyártónak onnan importálni. Megbízható statisztikai adat híján a szigorú nyilvántartási előírásoknak alávetett gyártók és kereskedők felelőssége, hogy minden sertéshúsból készült terméket ellenőrizzenek. Napokon belül kiderül, hogy magyar húsipari cégek érintettek lehettek-e - közölte Éder.
Az ír hatóságok tájékoztatása szerint 12 uniós tagállamba érkezett olyan sertéshús, amely a rákkeltő dioxinnal szennyezett takarmány miatt az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó káros anyagot tartalmazott. Ezek közé tartozik Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Lengyelország és Németország, Magyarországra azonban, az első dublini gyorsjelentés szerint, nem küldtek ilyen húst - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes az MR1-Kossuth rádiónak.
Az, hogy a magyar gyártóknak nem kifizetődő ír alapanyagból dolgozni, még nem jelenti azt, hogy a magyar fogyasztóhoz nem juthat el ilyen termék, az utóbbi időben ugyanis, főleg a diszkontláncok térnyerésével, megnőtt a cseh, szlovák, lengyel vagy német előállítású húskészítmények piaci részesedése. Az úgynevezett vörös áru (virsli- és párizsifélék) 3-4 nap alatt jut el a gyártótól a fogyasztóhoz, a szalámi- és kolbászfélék esetében viszont ez több hónap is lehet - figyelmeztet Éder Tamás. Az ír hatóságok a szeptembertől a boltokba került termékek visszavonását kezdeményezték, ezért valószínűbb, hogy inkább szárazárukból lehetnek esetleg aggályos készletek Európában. Időközben az EU úgy rendelkezett, hogy minden tagországban le kell állítani az ír sertéshús bevitelét, a már bevitt termékeket pedig ellenőrizni kell.
