Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az importkvóták megszűnését követően lényegében nincs olyan ellenőrző szervezet, amely képes lenne pontosan számot adni arról, hogyan alakult Magyarországon az élelmiszer-behozatal. Az uniós csatlakozást követően pedig még nehézkesebbé vált nyomon követni, hogy az élelmiszerek mely uniós tagországból származnak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára osztja a feldolgozók és beszállítók véleményét az import nagyságáról, amely az uniós csatlakozást megelőzően tíz százalék körül alakult. Ezt követően néhány év alatt a behozatal 20-25 százalékra, vagyis a duplájára ugrott. Idén - tette hozzá a főtitkár - elképzelhetőnek tartja, hogy a behozatal 30 százalékra kúszott fel, tekintettel arra, hogy a forint árfolyama a pénzügyi krízist megelőzően importbaráttá vált. A mostani gyengébb forint alighanem önmagában visszafogja majd ezt a "szárnyalást". A szakember ezzel együtt fontosnak tartotta leszögezni, hogy az élelmiszerimport öt százalék körüli növekedése nem egyértelműen a kiskereskedelmi hálózatok önálló tevékenységéből adódik.
A vezető márkákat előállító nemzetközi feldolgozóipari cégek a magyar márkákhoz is gyakran használnak import alapanyagot. Ezt alapul véve számos Magyarországon készült márka lényegében importtermék és ez esetben nem az olyan alapanyagokról van szó, amelyeket az éghajlat miatt itthon nem lehet megtermelni. Ezt alapul véve Vámos szerint nem lehet a kiskereskedelemre hárítani ennek a problémakörnek a felelősségét.
A kiskereskedelmi láncok (magyar, vagy nemzetközi) jellemzően minden tájékoztatójukon beszámolnak arról, hogy termékbelistázási adataik szerint hány százalékban tartanak készleten, illetve mutatnak be a polcaikon magyar termékeket. E szerint a legnagyobb magyartermék-arány 95-96 százalék, de a legkisebb is eléri a 85 százalékot.
