Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrártárca által készített, "A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról" szóló törvénytervezet alapját lényegében az a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó szabályrendszer adja, amely korábban diszkriminatív és meglehetősen suta megfogalmazása miatt kimaradt a kereskedelmi törvényből. A szabályozóban újra megjelenik az élelmiszereknél már egyébként is szabályozott beszerzési ár alatti értékesítés fogalma, a különböző polcpénzek beszállítóktól való beszedésének tilalma, a fizetési határidők egyébként már szabályozott szigorítása, illetve a késedelmi kamat (vagy kötbér) tiltása abban az esetben, ha a beszállító nem teljesít valamilyen feltételt, amit a kereskedő a beszállítói szerződés záradékában kikötött.
Az elemzők szerint a törvénytervezet lényegében azt vetíti előre - már amennyiben egyáltalán beterjesztik -, hogy a piacon jelenleg is használt back margin (a beszállítói kondíciók utólagos lehívása) megszűnik és a kereskedők a front margin technikát, a kedvezmények beszállításkori, azonnali lehívását alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a beszállítóval alapból alacsonyabb áron szerződnek a megszokottnál. A nagy tételben tervező beszállítók számára ez nem okoz nagy vérveszteséget, ám a kisebbeknél gondot okozhat. Emellett problémát jelenthet, hogy a törvénytervezet szigora miatt a kereskedők a jelenleginél is erősebb beszállítói feltételeket szabnának, ezért még többen esnének ki a beszállítói körből. A törvényt a mezőgazdasági igazgatási szerv tartatná be, némely esetben azonban a versenyhivatalnak kellene intézkednie a tisztességtelen kereskedőkkel szemben. A büntetés a kereskedő nettó árbevételének 5-15 százaléka lehet, de nem haladhatná meg a kétmilliárd forintot. Egy kisebbnek számító, 60 milliárd forint (ezzel nagyjából a top-15-be lehet bekerülni) nettó árbevételt felmutató lánc esetében az ötszázalékos büntetés is egymilliárddal nagyobb, mint a kétmilliárdos minimum. Vagyis a büntetési tételek olyan nagyok, hogy a kockázatot (az élelmiszer-biztosítók miatt) a szabályozó elfogadása esetén kénytelenek lennének beépíteni a kereskedők az árrendszerükbe - konkrétan az árrésbe, amely minden termékre, a nem élelmiszer jellegűekre is vonatkozik, miközben a büntetést adott esetben egy élelmiszertermék miatt kapnák.
Információink szerint az FVM által összeállított és a szakmai szervezetekhez már eljuttatott jogszabályról még nem született ötpárti egyetértés, csak arról, hogy valamit kezdeni kell a kereskedelmi hálózatok erőfölényével.
