Érdemi előrelépés - legalábbis ami a számokat illeti - nem volt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) meglehetősen rövid, alig több mint egyórás pénteki ülésén. Ezt néhány szakszervezet nehezményezte is, mondván: a múlt héten már engedtek eredeti, nyolcvanezer forintos minimálbér-követelésükből a tárgyalások megindítása érdekében. A munkaadói oldal nem változtatna a minimálbér jelenlegi szintjén, és bár egy évre megtartaná, 86 300 forintnál nem adna többet a két évnél több tapasztalattal rendelkező szakmunkások garantált minimumbérére - közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, az oldal szóvivője a plenáris ülésen. Ezt a fajta bérbefagyasztást a munkavállalók részéről elfogadhatatlannak tartotta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint pedig felháborító az ajánlat. Komoly illúzióink nincsenek a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban, azonban azt már ne várják el tőlünk, hogy egy nullaszázalékos emelésről, amit a mi hozzájárulásunk nélkül is bármikor megvalósíthat a versenyszféra, még alá is írjuk a megállapodást - mondta az elnök.
Borsik János, az oldal soros elnöke leginkább a garantált bérminimumok fix összegű emelésének ötletét vetette el. Mint lapunknak elmondta: a minimálbérre épülő szakmai bérek százalékos megállapítása hosszabb távon nem szolgálná a rendszer stabilitását és a munkavállalók biztonságát. Azt a kormány részéről elhangzott javaslatot sem tartotta szakmailag elfogadhatónak, hogy vonják össze a pályakezdő szakmunkások és a két évnél több tapasztalattal bírók minimumbérét, ugyanis szerintük ez csak feleslegesen gerjesztené a bérfeszültséget a munkahelyeken. Dávid Ferenc ezzel szemben jónak ítélte az ötletet, mivel az mindenképpen feljebb tolná a tapasztaltak bérét a helyi alkukban.
Annyi előrelépés azért volt a legutóbbi, hetedik tárgyalási fordulón, hogy a szociális partnerek megerősítették: december közepére meg akarnak állapodni a minimálbér, a szakmai minimumbérek és az országos bérajánlás jövő évi mértékéről és január 1-jei alkalmazásáról. Utóbbi lehetséges mértékéről most sem esett szó, de a szakszervezetek hangsúlyozták, hogy továbbra is kitartanak a reálkeresetek emelése vagy legalábbis szinten tartása mellett. Az ülést követően lapunk kérdésére egymástól függetlenül Borsik János és Dávid Ferenc is úgy nyilatkozott, most már biztosak abban, hogy a másik fél is valóban meg akar állapodni, és határidőre megszületik az egyezség valamennyi kérdésben. Ezt némiképp kétségessé teszi, hogy az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége - hasonlóan a többi szakszervezethez - kitart a reálkeresetek növelésének igénye mellett.
A kormány részéről elhangzott, hogy örömmel vennének egy, a minimálbérek reálértékét megőrző megállapodást. Ez a kabinet jövő évi inflációs célkitűzését tekintve 72-73 ezer forint lenne. Erre a munkáltatók nem reagáltak, mivel eltér a saját álláspontjuktól.
