Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár kétségkívül vannak a magyar gazdálkodók számára eredményei is az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatáról született egyezségnek, az összességében és hosszú távon szemlélve nem előnyös a magyar mezőgazdaság számára - mondta a Napinak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A legnagyobb veszteség a kukoricaintervenció eltörlése, ami nemcsak a magyarok, hanem az egész közép-európai térség számára problémákat okoz majd. A túltermelési válságok leküzdése érdekében bevezetett kötelező ugaroltatás mostani eltörlése pedig hosszabb távon azt jelenti az itteni gabonatermelőknek, hogy az orosz piachoz való közelsége miatt komoly vetélytárs Ukrajna mellé újabb közösségen belüli versenytársakat kapnak Nyugat-Európában.
A felülvizsgálat egyáltalán nem oldotta meg a 2004-es bővítéssel keletkezett problémákat, sőt többnyire figyelmen kívül hagyta azok létezését is: például azt, hogy az unióban - főleg a növényi termékek esetében - nincs egységes belső piac. A tengeri kijárattal nem rendelkező tagok esetében regionális gabonapiac alakult ki az utóbbi években, meglehetősen hektikusan alakuló kereslettel, hosszabb távon pedig szűkülő exportlehetőségekkel. A tejkvóták emelése már idén piaci zavarokat okozott egész Európában, a megszüntetése pedig szintén nem előnyös a kvótát eddig is kihasználatlanul hagyó magyar tejtermelőknek.
A korábbi tervezetben szereplőnél enyhébb intervenciós feltételek - étkezési búzánál a 3 millió tonnás keret és a 101 eurós tonnánkénti ár - a kalászos gabonáknál aligha jelent kompenzációt mindezért, ahogyan az sem, hogy Magyarországon fennmaradhat a 0,3 hektáros birtokok támogathatósága. Utóbbi ugyanis konzerválja a gazdaságilag életképtelen és az adózási megfontolásokból szétírt birtokok rendszerét, noha kétségkívül hozzájárul a vidéki népesség jövedelemkiegészítéséhez.
