Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az épületek homlokzatainak gyenge elemei az ablakok. Ezek annál jobb hangszigetelők, minél nagyobb a tömegük és minél nagyobb a légrés a két üvegtábla között. A szakértők úgy tartják, hogy a két üvegtábla együttes vastagsága érje el a 14 millimétert. A gyakorlatban a mai, távtartóval összeragasztott "thermopan" üvegek vagy két darab 4 milliméter vastag, vagy pedig egy 4 és egy 6 milliméteres táblából állnak. Ez utóbbinál is csak 10 milliméter az összegzett vastagság, szemben a kívánatos 14 milliméterrel.
A légrés - a két üvegtábla közti távolság - az ilyen üvegezésű ablakoknál általában 16 milliméter. Ebből a szempontból jobb hangszigetelők a házgyári lakásokba beépített egyesített szárnyú ablakok, mivel azoknál nagyobb a légrés a két külön szárnyba foglalt üvegtáblák között. A két üveg közé befogott gáz javítja a hőszigetelést - bár korántsem annyira, mint az üvegre felvitt hővisszaverő bevonat -, ám a hangszigetelés szempontjából ez nem sokat jelent. A gyakran használt argongázt a szakértők kifejezetten előnytelennek tartják hangszigetelés szempontjából,helyette SF-6 gáztöltést javasolnak. A kén-hexafluorid sűrűsége ugyanis több mint ötször akkora, mint a levegőé.
A 4. hanggátlási osztályba sorolt ablakokra a gyártók 42 dB értéket adnak meg. A közlekedési zajokban azonban sok az alacsony rezgésszámú hang, így a helyszínen csak 32-35 dB hangszigeteléssel lehet számolni. Más, fontos tényezők is befolyásolják az ablak hangszigetelését. Ilyen például az üvegtáblák rugalmas ágyazása a keretbe, a légzárás és az ablakkeretek tömör falba építése. Megjegyzendő, hogy ha szellőzőnyílások vannak a homlokzaton, akkor azokat is "akusztikusan kell kezelni".
A lakás egyes helyiségeit elválasztó ajtókkal szembeni hangszigetelési követelmény 20 dB, míg a többlakásos lakóépületekben a lakások bejárati ajtajának követelménye 25 vagy 33 dB. Az utóbbi értékeket a felső kategóriás, különleges rétegszerkezetű, vagy pedig a nagy tömegű ajtók tudják teljesíteni. A helyszíni beépítés során 1-5 dB hangszigetelés-romlásra kell számítani, mivel az ajtó és a fal között mindig nagyobb az "áthallás", mint magán az ajtón. Az ajtó szigetelését pontosan csak laborban lehet kimérni. Az akkreditált laborvizsgálat nagyon magas költsége miatt csak kevés gyártó végezteti el a minősítést, így a termékek döntő többsége akusztikai bizonylattal sem rendelkezik. Amennyiben jogvita keletkezik a gyártó és a vásárló között, a helyszínen csak közelítő mérést lehet végezni, viszont ennek a költsége közel azonos az ajtó árával.
Az ajtó hangszigetelését több tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik az ajtószárnyak felülettömege - ez esetben a félmerev ajtólapnak nagyobbnak kell lennie, mint 8 kg/négyzetméter. Befolyásoló tényező még az ajtószárny rétegszerkezete, a tok és a falszerkezet összeépítése, valamint a szárny és a tok, illetve a szárny és a küszöb közötti tömítés minősége. Ez utóbbiakra az a javaslat, hogy a tömítés készüljön "ajakos" szilikongumiból, 3 milliméteres összenyomódással.
Sorház vagy ikerház formájában épülő családi ház esetében a hangszigetelési követelmények szigorúbbak, mint a társasházaknál. A szakértők a gyakorlatban viszont azt tapasztalják, hogy az ikerházak csak a "társasházi követelményeknek" felelnek meg. Ha a felek - az építő és a vásárló - nem tudnak megegyezni a megalapozott zajpanasz esetén sem, az ügy (és az akusztikai szakértői vélemény) a bíróságra kerül.
A csendes környezetben levő, nagy értékű lakások tulajdonosainak magasabb komfortigényét a csak minimális hangszigetelési követelmény nem elégíti ki. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy az építési szerződésben kössenek ki az alapszabványosnál (minimális követelménynél) szigorúbb, fokozott (esetleg maximális) zajszigetelési feltételeket.
