Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több magyarországi érdekeltséggel rendelkező bank is üdvözölte a hitelmegállapodást, az Erste-csoport, a Raiffeisen International, az UniCredit Group és a Citi nyilatkozatában egyaránt hosszú távú elkötelezettségét és az országba vetett bizalmát hangsúlyozta. A közleményekben azonban akadtak nem ennyire optimista jelzések is. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója szerint ugyanis bár a kelet-közép-európai átalakulási folyamat megismételhetetlen sikertörténet, a felzárkózási folyamat a közeljövőben lassabb ütemben folytatódhat. Ennél is elgondolkodtatóbb viszont, hogy a Raiffeisen és az Erste is finoman jelezte: miközben magyarországi érdekeltségeik forinthitelekkel való ellátását támogatják, eurót szükség esetén, illetve megfelelő esetekben biztosítanak.
A hazai bankszektorban pedig jelenleg éppen az a gond, hogy a devizaforrások szűkültek be. Hosszabb távon is aggodalomra ad mindenütt okot, hogy az anyabankok esetleg jelentősen szűkítik a korábban szinte korlátlanul rendelkezésre álló pénzt - ezt most néhány nyilatkozat kifejezetten alátámasztani látszik.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki természetesen szintén jó hírként üdvözölte a fejleményeket, lapunk érdeklődésére elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a szövetség között már volt egyeztető tárgyalás az IMF-csomaggal kapcsolatban. Arról azonban, hogy a magyar kereskedelmi bankok milyen feltételekkel és módon férhetnének hozzá (az elvi lehetőséget a jegybank elnöke, Simor András tegnap bejelentette) a hitelkerethez, egyelőre nem ismertek a részletek. Felcsuti egyébként érzékelhetően szkeptikus a csomag hazai hitelintézetekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ennek következtében - fejtette ki - aligha növekszik a bankok kockázati étvágya, élénkül hitelezési kedvük. A Budapest Bank elemzője, Duronelly Péter szerint jelenleg a hazai piacon nem forráshiány, hanem likviditásfelhalmozás van. A bankok a felesleges forrásaikat az MNB-nél helyezik el. A csomag arra jó lehet, hogy a bankrendszer egészét fenyegető szisztematikus nemfizetési kockázattól való félelem csökkenjen, ami végül is segíthet abban, hogy a bankközi piacra és az állampapírpiacra visszatérjen az élet.
Az MKB-nál is azt hangsúlyozták, hogy a hitelkeret javítja az ország megítélését, aminek meg kell jelennie a felárak mérséklődésében, s ez nyilvánvalóan pozitívan érintheti a pénzügyi szektort is. Mint hozzátették azonban: ennek mértéke nagyon bizonytalan.
