Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi által megkérdezett dunántúli színházi szakemberek szerint a törvény előkészítésénél a legtöbb szó a teátrumok finanszírozásáról és munkajogi kérdésekről esett. A szakma egyik jeles képviselője, lapunknak nyilatkozva azt mondta: ha ezekben, a hosszú évek óta megoldatlan kérdésekben sikerül egy kicsit is előbbre lépni, már el lehet mondani, hogy jó törvény született. A többség egyetért azzal is, hogy az ominózus munkajogi kérdéseket elsősorban ne törvényi szinten, hanem a kollektív szerződések keretein belül tisztázzák. Nem kevesen támogatták a szponzori lehetőségek bővítését is, bár egyes vélemények szerint ez tovább növeli a különbségeket, a prosperáló és a leszakadó térségekben működő színházak között. Ugyanakkor a dunántúli teátrumok egy részében felemásan fogadták, hogy a finanszírozásban a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak az önkormányzatok, hiszen jelenleg is az az egyik legnagyobb gondjuk, hogy szinte mindenütt évek óta - reálértéken - csökken a támogatás. Ráadásul a direktorok sokszor még a következő évadra is nehezen terveznek, mert nem tudják, mennyi pénz jut a működésre - nem szólva az esetleges politikai következményekről.
Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, de évek óta egyre kevesebbet áldoz színházára, míg tavaly a Pécsi Nemzeti Színház 694 millió forintot kapott a várostól, az idei költségvetésben már csak 673,7 millió forint szerepel. Mindezt a költségek csökkentésével, létszámleépítéssel, kevesebb előadással és bemutatóval tudják ellensúlyozni. Tavaly huszonöt dolgozótól voltak kénytelenek megválni és két premier maradt el. Ráadásul a csökkenő előadásszám miatt kisebb a nézőszám, ez pedig a szponzori szerződéseknek sem tesz jót.
A kaposvári Csiky Gergely Színházban idén az igazgatóválasztásról esett a legtöbb szó. Schwajda György kinevezése szinte az egész várost megosztotta. Ettől függetlenül a többség azért drukkol, hogy az új igazgatónak sikerüljön terveit megvalósítani, közte azt a legalább hárommilliárd forintba kerülő színházrekonstrukciós programot, amely évek óta várat magára: az ország egyik legnagyobb hírű színházának épülete ugyanis ma már több pontján életveszélyes. Schwajda pályázatában a működtetésre gazdasági társulást ajánlott az önkormányzatnak. Évekkel ezelőtt az ő példája nyomán vették át a magyarországi színházak azt a gyakorlatot, hogy színészeiket megbízási szerződéssel foglalkoztassák.
