Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem feledhetjük, hogy a technika jelenlegi szintjén a nyílászárók vagy üvegezett homlokzati szerkezetek jelentik a leggyengébb láncszemet az eredő léghanggátlás szempontjából. Ilyenkor a jellemző zajforrás függvényében a "C" vagy a "Ctr" tényező figyelembe vételével történik a léghangszigetelési helyszíni követelmény megállapítása az alábbi függvény segítségével:
Homlokzati fal követelmény: (R'we+ Ctr vagy C) - L1AM - L2A + 10 log(Sh/A)+Khahol L1AM a külső zajok hangnyomás szintje, L2Aa belső megengedett zajszint a szabvány szerint nappal vagy éjszaka, Sh a homlokzat felülete (m2), A a helyiség egyenértékű hangelnyelő felülete a szabvány szerint, Kh távolsági tényező, a mérési hely és a homlokzat függvényében.
Az R'we a súlyozott helyszíni léghanggátlási szám eredője, a C illetve Ctr tényezők pedig a zaj frekvencia összetételének jellemzői - például a városi utcai közlekedés "Ctr", míg a csendes utca vagy a játszótéri zaj "C" tényezővel vehető figyelembe.
Általában a homlokzatokon nyílászárókat is alkalmazunk, amelyek nemcsak a megjelenést, hanem az akusztikai minőséget is befolyásolják. Leggyakoribb a kis léghanggátlású nyílászárók alkalmazása csendes környezetben 27-34 dB laboratóriumi súlyozott Rw értékkel, előfordulhat azonban közepes léghanggátlású szerkezet választása is városi magasabb zajszint esetén, 35-40 dB értékű laboratóriumi értékkel. Nagyon zajos főútvonalon azonban lehetséges, hogy nagy léghanggátlású nyílászáró vagy függönyfal szerkezet szükséges 40-45 dB laboratóriumi teljesítményértékkel.
Itt is követelmény, hogy a szerkezet laboratóriumi súlyozott léghanggátlási száma legalább két dB-lel nagyobb legyen, mint az elvárt érték.
Sose feledjük, hogy hiába alkalmazunk - a léghanggátlás szempontjából - jobb minőségű, vagy vastagabb tömör falat a homlokzaton, ha a gyengébb teljesítményű nyílászárót nem cseréljük ki, mivel a kisebb léghanggátlású elem a meghatározó az eredő számításakor. A szabvány megkülönböztet nappali és éjszakai időszakot a különböző funkciójú helyiségekben megengedhető átlagos közlekedési zaj szempontjából.
Lássunk két példát, konkrét adatokkal egy lakószobára!
Legyen a csendes utcában, - L1AM = 55 dBA a külső zajszint éjjel, a zajos főút mentén pedig - L1AM = 70 dBA a külső zajszint éjjel.
Általában az éjszakai időszak a mértékadó, de elméletileg a nappali követelményt is ellenőrizni kell.
Alkalmazzunk a csendes utcában 12 m2 YTONG P2 - 30 cm vastag falazatot és egyszerű hőszigetelő üvegezésű nyílászárót 8 m2 mennyiségben.
Egy 4-16-4 mm vastag, normál hőszigetelő üveggel ellátott faablak laboratóriumi hangszigetelése: Rw + Ctr = 30 dBa 30 cm vastag Ytong P2 - 0,5 falazat laboratóriumi hangszigetelése: Rw + Ctr = 47 dBA csendes utca méretezési eredménye: R'w + Ctr - 29,3 dB, és igy Rw + Ctr - 31,3 dB-nek kell lennie legalább az eredő léghangszigetelés súlyozott értéke.
Az eredő hangszigetelés Rwe + Ctr = 35,0 dB - 31,3 dB, tehát a szerkezet megfelelő. Zajos főút esetében alkalmazzunk 30 cm vastag SILKA HML mészhomok falat + 8 cm YTONG MULTIPOR hőszigetelést, amelynek a laboratóriumi hangszigetelése:
Rw + Ctr = 50 dB, valamint építsünk be Rw + Ctr = 44 dB nagy léghang-szigetelési teljesítményű nyílászárókat.
A zajos főút méretezési eredménye: R'w + C - 44,3 dB, Rw + C - 46,3 dB
Ekkor az eredő hangszigetelés Rwe + Ctr = 46,6 dB - 46,3 dB, tehát a választott szerkezet megfelelő. A diagramon megtekinthetjük a nyílással áttört homlokzati fal eredő léghanggátlásának alakulását a szerkezetek minőségének a függvényében.
Látható, hogy a nagyvárosi főutak mentén előfordulnak olyan esetek, amikor a homlokzati falazat hangszigetelését is növelni kell ahhoz, hogy az eredő hangszigetelés elérje a követelmény szerinti értéket. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk ilyenkor azt a jelenséget sem, hogy a nagy léghanggátlású, egyhéjú homlokzati falazatokat kívülről hőszigetelnünk kell, de egyes műanyaghab-alapú hőszigetelő réteggel kialakított homlokzati hőszigetelő héj-rendszerek még 1-2 dB-t ronthatnak is a falak léghangszigetelésén.
