Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) a piaci események nyomán újragondolta forintkibocsátási tervét, és nullára csökkenti a nettó állampapír-kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak a lejáró állampapírokat újítják meg, a - főleg a költségvetési hiány finanszírozására szolgáló - szokásos többletmennyiséget egyelőre nem bocsátják ki. Ez az aukciós mennyiségek jellemzően 40-50 százalékos visszafogását jelenti a kötvényeknél és 10-20 százalékosat a három és hat hónapos kincstárjegyeknél, amely - ha az év végéig fennmarad ez az állapot - mintegy 200 milliárd forint csökkenés az eredeti tervekhez képest. Emellett a kibocsátások szerkezete is módosul: a 15 éves kötvények következő aukcióját meg sem tartják és nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett likviditási kincstárjegyek. Ezeket eddig - igény szerint - jellemzően rövid, hat hét körüli futamidővel bocsátották ki, most tervbe vették a hat hónaposat is. Amióta ugyanis megszűnt a hat hónapos diszkontkincstárjegy, bizonyos lejáratok hiányoznak a kínálatból, a piaci szereplők, még a kisbefektetők is hiányolják azokat - mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Arra a kérdésre, hogy akkor az év végéig miből oldják majd meg az államháztartás hiányának finanszírozását, a vezérigazgató-helyettes pontos választ nem kívánt adni. Elmondása szerint jelentős tartalékok vannak a rendszerben, segíthet az állam takarékossága, és "egyéb intézkedésekre" is számítani lehet. Célzott arra, hogy ha forintban nem is, devizában jobban van esély forrásbevonásra.
