Az energiaipartól a fogyasztóvédelemig széles skálán mozognak az Európai Bíróság (EB) elé kerülő magyar vonatkozású ügyek - összegezte az aktuális eseteket brüsszeli tudósítónk. Az ügyek legfrissebbike augusztus 25-én érkezett, melyben a Pannon Hőerőmű Zrt. megsemmisíttetné az Európai Bizottságnak (EB) a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (htm-ek) keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozatát. A bizottság szerint ezek a megállapodások az uniós jogba ütköző állami támogatást tartalmaznak. Az EB az állami támogatás megszüntetését és a jogtalanul kifizetett támogatás visszafizettetését rendelte el. Ugyanezt támadja a Budapesti Erőmű, mert az EB ennek a határozatnak az alapján indított vizsgálatot az erőművek ellen.
A kereskedelemben sem mindenki elégedett a magyar szabályozással. A Lidl bolthálózat Magyarországon akart forgalmazni Belgiumban gyártott rádiót, amelyet a gyártó révén CE jelöléssel látott el, illetve a gyártó a berendezésről megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A magyar hatóságok ennek ellenére a Lidltől is kérik a megfelelőségi nyilatkozat kiállítását, és a céget - mint a termék importőrét - gyártónak tekintik. Az ügyben a Fővárosi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Lidl tekinthető-e a termék gyártójának, és megkövetelhető-e tőle új megfelelőségi nyilatkozat kiállítása.
Munkaügyi kérdésben is érheti kellemetlen meglepetés a kormányt. A Magyarországon bejegyzett CIBA Speciality Chemicals ugyanis kifogásolja, hogy az APEH bírságot szabott ki a vállalkozásra, mert Magyarországon nem fizet szakképzési hozzájárulást a cég csehországi fióktelepén foglalkoztatott magyar munkavállalók után. A társaság szerint Csehországban fizetik a közterheket, így a szakképzési hozzájárulást is, a közösségi joggal pedig ellentétes másutt már megfizetett közterhet követelni, amelyet ha Magyarországon is befizetne, cserébe semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphat - állítják.
A fogyasztóvédelmi szabályozást érinti egy másik kereset. A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság - az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően - a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság. Így a vidéki kisfogyasztók sokszor arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten rendezzék (a szolgáltatók székhelye többnyire ott van bejelentve). A magyar bíróság többek között azt kérdezi Luxemburgtól, hogy minden esetben feltétel nélkül tisztességtelennek - és így semmisnek - kell-e minősíteni a fogyasztóval külön meg nem tárgyalt illetékességi kikötéseket.
Gordon Tamás