Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elemzők szerint a csatlakozás óta szinte befagyott a földpiac, mivel a hazai gazdálkodóknak tőkéjük, a társas vállalkozásoknak és a külföldieknek pedig joguk nem volt a vásárlásra. Az Európai Bizottság az újabb tagállamok földpiacát vizsgáló, nemrég közreadott jelentésében kifejti: indokolt volt a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos derogáció az új tagok esetében. A termőföld forgalma Magyarországon a csatlakozás óta lényegében állandó, évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát - mondta Biró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársa. A kereskedést a bérleti rendszer mellett az osztatlan közös földtulajdonok is akadályozzák. Amíg 1999-2004 között évi 20-40 százalékkal is emelkedtek az árak, addig a csatlakozás óta némiképp visszaesett a régi tagállami szinthez való felzárkózás lendülete. Belgiumban például 2003-2006 között 50 százalékkal nőttek az árak. Felmérések szerint átlagosan 410 ezer forintba került egy hektár szántó 2007-ben. Attól függően azonban, hogy az ország mely területéről és milyen minőségű földről van szó, régiónként jelentős az eltérés. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal elmaradnak az országos átlagtól, a dél-dunántúli régióban pedig 30 százalékkal magasabbak. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat: legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon fizetnek érte (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként). Egy régión belül a legnagyobb eltéréseket az Észak-Alföldön lehet tapasztalni: kevéssé értékes föld cserélt már gazdát 200 ezer, kiváló minőségű pedig 2,3 millió forintos hektáronkénti áron is.
A magyar mezőgazdaság jellemzően bérelt földön működik. A 2005-ös gazdaságszerkezeti összeírás eredménye szerint a mezőgazdasági területek mintegy 58 százaléka van haszonbérbe adva. Jellemzően az 5-10 éves bérleti szerződések dominálnak - a hosszabb távú szerződéseket a tulajdonos részéről még adókedvezmény is ösztönzi. Amennyiben ugyanis öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell forrásadót fizetnie. A csatlakozást követően nem emelkedtek ugrásszerűen a bérleti díjak sem. A KSH adatai szerint a szántóterületek átlagos bérleti díja 2003-2007 között összességében 60 százalékkal nőtt és eléri a 18,8 ezer forintot hektáronként. A növekedés leginkább a területalapú támogatások bevezetésének köszönhető. A különbség a magyar (67 euró) és a régi tagállamok 2005. évi bérleti díjai között még mindig 3-6-szoros. Dániában 380, Ausztriában 285, Belgiumban 200, Franciaországban 130 euró a bérleti díj.
Mostanra azonban a magyar tulajdonosok egy része felismerte, hogy az uniós agrártámogatások milyen pluszforrásokhoz juttatták a bérlőket, és mára az éves bérleti díjak egyre inkább közelítenek a területalapú támogatások összegéhez. Igaz, csak akkor, ha a tulajdonos tisztában van azzal, hogy ez épp mekkora összeg és érvényesíteni is tudja az akaratát akár a szerződés hosszabbításakor, akár módosításakor. Az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) tervezett bevezetése itt már komolyan érezteti hatását: az újonnan kötött haszonbérleti szerződések esetében a díjak gyakorta a korábbi díj két-háromszorosát is elérik - mondta Biró Szabolcs. A nemzeti parkok által bérbe adott gyepterületeknél már egyértelműen számoltak a parkok igazgatóságai a földhasználó által elérhető többlettámogatással, és ennek megfelelően állapították meg a bérleti díjakat is. A bérleti díjak a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a közép-dunántúli régiókban a legmagasabbak. A Dél-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a bérleti díjak 15-20 százalékkal alacsonyabbak, míg az észak-magyarországi régióban mindössze felét-harmadát teszi ki az előző régiók bérleti díjainak.
