Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervek szerint összesen 715 milliárd forint társasági adót fizetnek jövőre a vállalkozások. Ennek egyik része a különadót kiváltó adóemelésből származik - 16 helyett 18 százalék lesz -, a másik részét az adóalap-korrekciós tételek szűkítése adja. Mind a csökkentő, mind a növelő tételek száma a töredékére csökken. Ez jellemzően azt a célt szolgálja, hogy a felesleges, idejétmúlt és érdektelen korrekciók eltűnjenek a törvényből. Az adóalapot növelő tételek közül nem szűnnek meg a jelentős bevételt generálóak, ugyanakkor egy-két jól elhelyezett aknát becsempészett a kormány a megszűnő csökkentő tételek közé.
Három olyan adóalapot csökkentő tétel szerepel a megszüntetendők listáján, ami bizonyosan komoly érvágást jelent majd a vállalkozásoknak. Az egyik az iparűzési adó leírhatóságának megszüntetése, a másik az elszámolt céltartalékképzés összege, a harmadik pedig az értékcsökkenési leírás jóllehet nem megszüntetése, de szigorítása.
Az iparűzési adó elszámolása 2006-ban 224 milliárd forintot tett ki, ami önmagában is az egyik legnagyobb az alapcsökkentő tételek között (Napi, szeptember 29.). A céltartalékképzés címén elszámolt tétel 219 milliárd forintra rúgott a tavaly beadott bevallások alapján. Az értékcsökkentés önmagában a legnagyobb alapcsökkentő tétel volt 2,8 ezer milliárd forint összegben, ez azonban nem tűnik el teljesen, mert a gyorsított, vagyis a kétéves leírás lehetősége megmarad. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a teljes összegnek mindez mekkora hányadát jelenti.
A többi tétel sokkal inkább jelentéktelen elem, olyan is volt a tavalyi bevallásokban, amelyet egyetlen vállalkozás sem vett igénybe - ez a műemlék épület felújítása után járó korrekciós tétel. Érdektelenség "pusztítja" el a lakás-bérbeadáshoz kapcsolódó leírást is, amit 13 cég alkalmazott összesen 55,6 millió forint összegben. A szabadalom, mintaoltalom bejegyzésére épülő adóalap-csökkentés sem tartozott a legnépszerűbbek közé: 129-en alkalmazták mindössze. Alig érdekelt valakit a munkanélküliek foglalkoztatásáért járó kvázi járulékkedvezmény: ezer cég vette igénybe 758 millió forint összegben.
Számításaink szerint a tavalyi adatok alapján mintegy százmilliárd forinttal magasabb társaságiadó-bevételre számít a kormány jövőre, ami nagyjából egyenlő arányban oszlik majd meg az adókulcs megemelése és az adóalap-korrekciós tételek átalakítása között. Kérdés persze, hogy a parlamenti vita során mit engednek át a képviselők, s mely tételek kerülnek vissza a törvénybe.
