Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint minden várható intézkedés (végül elfogadott mentő csomag, összehangolt jegybanki fellépés) ellenére a konjunkturális mélypont még hátravan az amerikai és az európai gazdaságoknál is. A számunkra legjelentősebb kereskedelmi partnerek, az eurózóna és Németország a recesszió szélén áll, nem lenne meglepetés, ha a harmadik negyedéves GDP - a második negyedéves zsugorodás után - újra csökkenne negyedév/negyedév alapon, ami technikailag recessziót jelent. A gödör alja az idei negyedik negyedév, illetve a jövő évi első negyedév lehet. A főbb gazdaságok nagy valószínűséggel bekövetkező recessziója globális dezinflációt fog okozni. A hatósági gázáremelések viszont késleltetett inflációs hatással járnak, így a dezinfláció eleinte csak fokozatos lesz.
A hazai növekedésre közben egyre több árnyék vetül. A Takarékbank jelenleg 2,3 százalékos GDP-bővülést vár jövőre, amit igen erős lefelé mutató kockázatok terhelnek. A külső konjunktúra leállása egyértelműen szűkíti az exportnövekedést, illetve az exportra termelő vállalatok beruházásait. A növekvő bankközi kamatszint, a szűkülő források leginkább az ingatlanfejlesztő vállalkozásokat sújthatja, amelyek rosszabb esetben csődbe mehetnek, jobb esetben leállnak a fejlesztésekkel. Ez viszont az építőipar elhúzódó válságához vezethet. Érdemben a gazdaságot a mezőgazdasági termelés sem húzhatja, tekintve az idei magas bázist. Amennyiben a növekvő hitelköltségek a lakosságot is érintik, a fogyasztás növekedése is megkérdőjeleződhet. A fogyasztást visszafoghatják a gyenge növekedésből származó romló munkaerő-piaci feltételek (például elbocsátások, gyenge munkaerő-kereslet, kisebb bérfejlesztések) is. Így egyre kisebb az esély, hogy jövőre a GDP növekedése meghaladja a 2 százalékot.
Barcza Györgynek, a K&H vezető elemzőjének véleménye szerint az alapvető kérdés, hogy az amerikai bankválság általános bizalmi válsággá szélesedik-e az amerikai pénzügyi rendszerben vagy mentő csomaggal, esetleg anélkül helyreáll a bankközi hitelezés. A kialakult helyzet a hazai devizahitelezésre is visszahathat, de egyelőre nehéz pontosan megmondani, milyen mélységig. Az Erste Bank makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya úgy gondolja, hogy a piacokon alapvetően a bizalomvesztés negatív következményei láthatók, ezért a jelenlegi helyzet sokkal inkább erről, nem pedig a kamatszintről szól. Amennyiben a pénzügyi válság globális recesszióba fordul, a magyar lefelé mutató növekedési kockázatok is emelkednek. A kockázati prémiumok emelkedése pedig korlátozhatja a jegybank kamatcsökkentési lehetőségeit, amire egyébként továbbra is esély van, hiszen a középtávú inflációs kilátások javulnak.
Az OTP Bank elemzési központjában úgy látják, hogy a lassuló világgazdasági környezet kedvezhet az inflációs folyamatoknak, ami a nagy jegybankokat gyorsabb kamatcsökkentési ciklus megkezdésére ösztönözheti. A gazdasági mentő csomag elmaradása a dollár erősödésének irányába hathat rövid távon. Ez a forgatókönyv Magyarország esetében is a lefelé mutató növekedési és inflációs kockázatokat erősíti majd. Bár ezek gyorsabb kamatcsökkentési ciklus irányába hatnak, következményük a nemzetközi kockázatvállalási kedv további jelentős csökkenése lehet, ami pedig a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedését hozhatja magával.
