Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem okozott hatalmas meglepetést, hogy az adómentes természetbeni juttatásokra végül nem veti ki a kormány a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) - ide olyan szent tehénként tisztelt juttatások tartoznak, mint az étkezési utalványok, az üdülési csekk vagy az önkéntes pénztári befizetés. Az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén Veres János megemlítette: lehet beszélni arról, hogy ne vezessék be a 11 százalékos ehót a juttatásokra, de akkor ötpontos járulékcsökkentés sem lesz. Ez így is van, az adómentességért cserébe a bérterhek a korábban eltervezett öt százalékpont helyett csak négy ponttal csökkennek, vagyis az 27 helyett 28 százalékos lesz. Ebből a tb- 2,5, a munkaadói járulék pedig 1,5 százalék.
A magánszemélyek számlagyűjtögetését erősíti az a kedvezmény, amelyről egy hete tett említést a miniszterelnök. Eszerint bizonyos szolgáltatások után a szolgáltatás áfáját visszaigényelheti a megrendelő magánszemély - persze ha megőrzi a számlát. Ez a gyakorlatban egy jövedelemadó-kedvezmény lesz: legfeljebb százezer forintig 30 százalékos kedvezményt kaphat, aki az adóbevallásában a számlával igazolható speciális szolgáltatásokat feltünteti. Ezek a lakásfelújítás, a karbantartás, a javítás, az ápolás, valamint a felújításhoz, javításhoz kapcsolódó anyagköltség. Ezt 3,4 millió forint jövedelemig lehet igénybe venni, ezt követően csökkenő tendencia mellett 3,9 millió forint felett tűnik el.
A cégautó adója a terveknek megfelelően alakul, vagyis a mostani helyett egyszerűbb lesz: költséget nem lehet leírni, nyilvántartást nem kell vezetni, csak egy hétszázalékos adót kell megfizetni az autó értéke után - az evásoknak is. Ez az érték egy kulcs alapján csökken az évek előrehaladtával, és 18 év alatt fut ki. Korábban 6 százalékosra tervezték ezt az adót, ám mivel leírható lesz belőle a gépjárműadó, hétszázalékos lesz.
A cégeket érinti a házi pénztár készpénzkészletének szabálya: a cél az volt, hogy ne lehessen túl sok készpénzt tárolni a kasszában, mert ez növeli a pénzek ellenőrizhetetlen mozgását. A kormány terve az volt, hogy legfeljebb 300 ezer forintot lehessen tárolni a kasszában egyszerre. A kereskedelmi lobbi hatására annyival lett életszerűbb a dolog, hogy 300 ezer forint helyett az árbevétel 1,2 százaléka lehet a készpénzkészlet, vagy 500 ezer forint és nem napi, hanem havi átlagban. Ha ezt túllépi egy cég, annak a különbözet után húszszázalékos bírságot kell fizetnie. A többi főbb változás megmarad: a jövedelemadó sávhatára 1,7 millió forintról kétmillóra szélesedik, a különadó megszűnik, viszont a társasági adó 16-ról 18 százalékra nő.
