Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az APEH szerint a mintegy 30 ezer építőipari vállalkozás 2006-ban 3575 milliárd forint nettó árbevételt ért el, anyagi jellegű ráfordításaik pedig meghaladták a 3000 milliárd forintot. Azt az évet 129,7 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárták, a számított adójuk pedig 19,8 milliárd forintot tett ki. Ez 15,48 százalékos társaságiadó-terhelést jelent, ami lényegében megegyezik a nominális, 16 százalékos adókulccsal. Vagyis az építőiparban nem alkalmaznak jelentős adókedvezményeket, ezzel együtt érzékenyen érintheti őket, hogy például a részben megszűnő értékcsökkenésre 94 milliárd forintot, a teljesen kiiktatott céltartalékképzésre 19,7 milliárdot számoltak el. A megmaradó tételek közül az osztalékfizetésre 14,9 milliárdot, veszteségleírásra pedig 12,3 milliárd forintot szerepeltettek a könyvekben. Az adóalap-csökkentő tételek egyébként összességében kicsivel meghaladták a 200 milliárd forintot.
A kulcsok átrendezése, azaz a különadó kivezetése és a társasági adó két százalékpontos emelése önmagában hajszálnyival növelheti a terhelést: a társasági adó - a 2006-os adóalapra vetítve - valamivel több mint kétmilliárd forinttal lenne több, míg a különadóra két évvel ezelőtt 1,98 milliárd forintot fizetett a szektor. Vagyis a két változás kölcsönösen kioltja egymást.
Az igazán jelentős változás a járulékoknál várható. A szektorban teljes munkaidőben 91 ezer fizikai alkalmazottat foglalkoztatnak, rajtuk kívül pedig 32 ezer szellemi tevékenységet folytató főállású dolgozik. Vagyis átlagosan minden vállalkozásban egy szellemi foglalkozású (például építésvezető) és három szakmunkás működik - legalábbis papíron. A statisztikai hivatal adatai szerint az ágazatban a fizikai alkalmazottak átlagos bruttó bére havi 110 ezer, a szellemi foglalkozásúaké pedig 211 ezer forint. Ha ezeket valósnak vesszük, akkor az öt százalékpontos járulékcsökkentést maradéktalanul ki tudják használni a szellemi alkalmazottak után: a 140 ezer forintig havi hétezer, évi 63 ezer forint megtakarítást eszközölhetnek a munkáltatók (azért 63 ezret, mert a módosítás csak áprilistól lép hatályba). A fizikai dolgozóknál (mivel ott az átlagbér 110 ezer forint) nem spórolható meg a teljes hétezer forint, csak 5500 - igaz, a nettó bérre sem kell többet fordítaniuk. Ez évi szinten nagyságrendileg 50 ezer forintot jelent.
A teljes szektorra vetítve jövőre 6,5 milliárd forinttal kevesebb járulékot kell fizetni a 123 ezer alkalmazott után. Egy átlagos vállalkozásra vetítve - ami három fizikai és egy szellemi foglalkozású alkalmazottat feltételez - havonta 16 500 forint, egész évre pedig kevesebb mint 150 ezer forint tehercsökkentés érhető el a járulékcsökkenés révén.
