- Mit vár az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tárgyalásaitól?
- A minimálbér emelésére a szakszervezetek tesznek javaslatot az OÉT-ben, a végeredményről még korai nyilatkozni. Mindenképpen megállapodást várok. A kormány abban is partner, hogy hosszabb távú megállapodás szülessen a felek között. Hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítok. Annak a lehetősége is fennáll, hogy a minimálbérről megállapodnak a felek, de a garantált bérminimumokról már nem. Ez akár olyan kedvezőtlen visszarendeződést eredményezhet, hogy a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók bérezése újra visszaesik a szakképzetlen munkavállalók bérszínvonalára.
- Melyek azok a társadalmi csoportok, amelyeket a tárca programcsomagja megcéloz? Sürgős beavatkozásért kiált, hogy létezik egy olyan társadalmi réteg, amely soha nem került kapcsolatba a munkaerőpiaccal.
- A foglalkoztatáspolitika kiemelt célcsoportjának a 15-64 éves, körülbelül 2,6 milliós inaktív népesség egyes rétegei, továbbá a regisztrált álláskeresők számítanak. Az inaktívak közül elsősorban a munkaerőpiacra belépni (illetve visszalépni) kívánó vagy gyermeküket egyedül nevelő nőkre, valamint azokra a fiatalokra, akik soha nem álltak munkaviszonyban, továbbá a passzív munkanélküliekre fokuszálunk. Utóbbi csoportba azok tartoznak, akik azért nem keresnek állást, mert sok kudarc után reménytelennek találják az elhelyezkedést. Számuk - évek óta - körülbelül százezerre tehető.
A legnagyobb gond az, hogy nehéz meghatározni az inaktív állomány szereplőit. Nagy részüknek valószínűleg volt munkaviszonya, például a nyugdíjasoknak és a gyermekgondozási ellátásban részesülők többségének is. A kérdéses csoport az egyéb okból inaktívnak számító, 344 ezer főt számláló rétegbe tartozik. A regisztrált álláskeresők közül a rendszeres szociális segélyben részesülők, tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és egyéb hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása a fő feladatunk. A rendszeres szociális segélyen lévők elhelyezkedésének elősegítésére alakítottuk ki a regionális szempontokat is figyelembe vevő Start régió támogatási koncepciót. Ennek lényege, hogy a negyvenhét leghátrányosabb helyzetű kistérségben élő munkavállalók foglalkoztatása esetén az őket alkalmazó cég három évig teljes járulékmentességet élvez.
- A foglalkoztatottság javításának egyik fő kerékkötője az, hogy az érintett társadalmi csoportok nem rendelkeznek a munkába álláshoz szükséges iskolázottsággal vagy szakképzettséggel. Ennek érdekében a tárca létrehozta a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) hálózatát. E lépés mikor hozhat eredményt?
- Az iskolarendszerű szakképzés koordinált működése, a párhuzamos fejlesztések kiküszöbölése és a munkáltatói igények kielégítése céljából olyan támogatási rendszert alakítottunk ki, amely a szakképzés szereplői között érdekkapcsolatot teremt. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a régió gazdaságának sajátosságait figyelembe véve, munkaerő-piaci elemzések alapján hozzák meg döntéseiket a beiskolázás szakirányairól és létszámarányairól. A bizottságokat alkotó tagok többsége a gazdasági szférát képviseli, így természetesen az az érdekük, hogy e döntések megalapozottak legyenek. Az iskolafenntartóknak szintén előnyös, hogy a munkájukat a tiszkeken belül valósítsák meg, mert csak ebben az esetben juthatnak fejlesztési támogatáshoz. Ezen felül a regionális koordinációval működő képzési struktúra a források költséghatékony felhasználását is biztosítja. A képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet közeledik egymáshoz és ez a hiányszakmák visszaszorulását, a pályakezdők elhelyezkedési esélyének növekedését, valamint az iskolarendszerű és a felnőttképzés összhangjának megteremtését eredményezi. Összességében javulhat a foglalkoztatottság. A tiszkek létrehozásától a szakképzés keresletvezérelt működésének kialakulását várjuk, melynek révén a kereslet és kínálat néhány év múlva érzékelhető módon közeledik egymáshoz.
- Tartalmaz-e új elemeket a szociális támogatási rendszer reformja?
- Többek között új ellátásként indul a közfoglalkoztatási juttatás, amelynek összege a mindenkori nyugdíjminimum összegével egyenértékű lesz, valamint 2009 januárjától indul a Start régió program is. A segélyezés ugyanakkor továbbra is megtartja jövedelempótló funkcióját és a családi segélyezés alapján maradva továbbra is a nyugdíjminimum kilencven százalékára egészíti ki a család összjövedelmét. Arról, hogy az érintettek melyik csoportba kerülnek, a települési önkormányzat jegyzője dönt a törvényi, illetve a helyi rendeletben megállapított kritériumok alapján. Törvényi szempontból a közfoglalkoztatás alóli mentességre három kritériumot határoztunk meg: a betöltött 55. életév, három vagy több gyermek egyedülállóként való nevelése, illetve a munkavégzésre való alkalmasságot kizáró egészségi állapot. A jegyző ezek alapján állapítja meg a rendszeres szociális segélyre vagy a közfoglalkoztatási juttatásra való jogosultságot. A segélyre jogosultaknak nem kell a közfoglalkoztatásban részt venniük, a közfoglalkoztatási juttatásra jogosultaknak folyamatos a munkavégzési kötelezettségük, ami alatt munkabért kapnak és csak azon napokra jár a juttatás, amikor az ellátott nem végez munkát. Az ellátórendszerbe való bekerülés alapvető feltétele a szociális rászorultság, valamint a folyamatos együttműködés lesz. Azoknak a 35 év alattiaknak, akiknek még az általános iskolai végzettségük sincs meg, kötelező lesz az általános iskolai tanulmányok befejezése. A hatékonyság elősegítésére az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál kialakítunk egy egységes elektronikus adatbázist is, amelyhez a munkaügyi ellenőrzéseket végző szervezet is hozzáfér, így a segélyezett vagy közfoglalkoztatott feketemunkások ellenőrizhetővé válnak. Összességében a szociális ellátórendszer hatékonyabbá tételét tervezzük.
- Mit várnak az alkalmi munkavállalói könyv (am-könyv) elektronikus rendszerré alakításától? Mikor lehet érezhető hatása a fekete- és szürkemunka csökkentésének?
- Az új rendszertől két fontos területen várunk jelentős előrelépést. Egyrészt erősödik a munkavállalói jogbiztonság, miközben a munkaerőpiac rugalmassága is fennmarad, másrészt a központi nyilvántartásra való áttérés eredményeként kiszűrhető lesz az a munkáltatói gyakorlat, miszerint normál munkaviszonyokat alakítanak át alkalmi jogviszonnyá. Emellett az elektronikus nyilvántartással hatékonyabb lesz az alkalmi tevékenység munkaügyi ellenőrzése, ettől a foglalkoztatás további fehéredését és a járulékfizetés emelkedését várjuk.
Tapasztalataink szerint jelenleg a legtöbb szabálytalanság az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódik, ugyanis a mintegy húszezer am-könyves munkavállalót érintő vizsgálat az esetek 76 százalékában talált szabálytalanságot. A szabályok módosítását a szociális partnerek is támogatják, de természetesen akadnak még vitatott kérdések, mint például a mezőgazdasági termelők elektronikus bejelentésének technikai lebonyolítása. Ennek megoldását a Pénzügyminisztérium bevonásával vizsgáljuk. Az átalakítás tehát összességében a jogalkotói szándéktól eltérő gyakorlat visszaszorulását és a munkavállalói jogbiztonság erősödését célozza. Mivel a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, az átalakítás konkrét összegét egyelőre nem lehet meghatározni. Annyi biztos, hogy nagyobb technológiai átalakítást igényel a mobiltelefonos bejelentések technikai hátterének kialakítása, de a rendszer az APEH informatikai infrastruktúráján fog működni, így a költségek minimálisak lesznek.
Csajági Mátyás