A nyersanyagárak jelentős korrekciójával párhuzamosan nyomás alá kerültek a feltörekvő piaci devizák, és ez a forintot is gyengíti. A további forintgyengülés óvatossá teheti az MNB-t, jövőre halasztva a kamatcsökkentést - vázolta a kedvező inflációs jelentés után is fennálló egyik jelentősebb kockázatot Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Bebesy szerint szeptembertől felgyorsul a dezinfláció, így abban az esetben, ha a forint nem gyengül tovább, az MNB már a novemberi ülésén 25 bázispontos kamatvágás mellett dönthet.
Nemzeti devizánknál a következő hetekben inkább a gyengülésre látnak esélyt az MKB elemzői is. Mint kifejtették: a nemzetközi befektetői hangulat jelenleg nem támogató, a forintot a potenciális kormányválság mellett a romló hazai gazdasági kilátások, illetve a szintén ehhez köthető általános régiós gyengülés is negatívan érinti. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a politikai bizonytalanság csak átmeneti hatást fejthet ki az árfolyamra. A globális befektetői hangulat fordulása a későbbiekben segítheti az erősödést, a legfőbb támogatást azonban továbbra is a jegybank kamatpolitikája nyújtja az árfolyamnak. Éppen ezért a jegybank a következő hónapokban még kivárhat, hogy az eddig megtett lépések elegendőek-e a forint tartósan erős szintjének biztosítására.
Az OTP Bank elemzési központjában a legfőbb kockázatokat jelenleg a növekedésben látják, a GDP-adatok tanúsága szerint ugyanis a hazai fogyasztás nem képes ellensúlyozni a nemzetközi konjunktúra alakulása által erőteljesen érintett exportszektor lassulását. Mivel a GDP-növekedés túlnyomó részét idén a mezőgazdaság teljesítménye biztosította, ezért a gazdasági növekedésben várt felívelés lassabb, illetve kisebb mértékű lehet a korábbi várakozásoknál.
