Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintha kevésbé lelkesedtek volna a bankok az első félévben a saját lakáshitelezésük felfuttatásáért - következtethető ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelintézeti vezetők körében végzett felmérésének összegzéséből. Bár a változás még árnyalatnyi, ám tény: a hitelezési feltételekben megjelentek a szigorítás jelei is. A megkövetelt minimális önrész nagyságánál, illetve a hitel/hitelbiztosítéki (úgynevezett LTV) arány maximális mértékénél nem lazítottak tovább a bankok. A megkérdezett piaci szereplők között akadt, amelyik a finanszírozható ingatlanok körének szűkítéséről, egy intézmény pedig az aktuális munkaviszony megkövetelt minimális hosszának csökkentéséről számolt be. Az előző felmérésben egy újabb intézmény jelezte az eszközalapú (jövedelemvizsgálat nélküli) finanszírozás elindítását, míg most egyes bankok a termék kivezetését jelentették. Szándékaik szerint a bankok már az első félévben áthárították volna magánügyfeleikre a forrásköltségek drágulásának legalább egy részét, de a verseny miatt ennek inkább a marzs szűkülése lett a vége. Bár a szektorban az ügynökök által egyébként alaposan fűtött küzdelem továbbra is erős, a bankok második félévre vonatkozó terveikben elszántabb szigorítási szándékot vázoltak.
Egyre erőteljesebben érzékelik a banki vezetők, hogy akad olyan ügyfélszegmens, amelynek költségvetése kifeszítetté válik és túlvállalja magát. Volt olyan intézmény, amely azt jelezte, hogy az új hitelkérelmek során az elmúlt időszakban markánsan növekedett az adóslistán (KHR) regisztráltság miatti elutasítás. Mindezek mellett azért több hitelezési vezető is hangsúlyozta, hogy a magyarországi háztartások tulajdonában lévő ingatlanállomány további hitelbővülést alapozhat meg, és a szürke jövedelmek relatíve magas részaránya miatt nem olyan rossz az eladósodottsági helyzet, mint ami a hivatalos adatokból kitetszik.
