Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha tesz óvintézkedéseket a kormány, ha nem, az adóváltozásoknak lesznek olyan hatásai, amelyek az adóelkerülés felé vezetik az adózókat. A legnyilvánvalóbb az, hogy ha a természetbeni juttatásokra kiszabják a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, a puszta tehernövelés a zsebbe fizetés felé tereli a érintetteket.
Viszonylag egyértelműen látszik a járulékoptimalizálás lehetősége a progresszív járulékrendszernél: az újonnan felvett alkalmazottaknak nem szívesen adnak majd 140 ezer forintnál több bért, mert felette már a teljes, 32 százalékos járulékot kell megfizetni. Ígéret ugyan van arra, hogy évek múlva már jövedelemkorlát nélkül alkalmazzák az alacsonyabb járulékterhet, ám ehhez be kell folyniuk a gazdaságfehérítésből várt többletbevételeknek.
A járulékfizetéssel más probléma is felvetődik, mégpedig a három évig nulla, majd fokozatosan emelkedő járulékkulcsok miatt. Ezt kétféleképpen érhetik el a cégek: egyrészt a leghátrányosabb helyzetű térségekben fejlesztenek, s az új munkaerők után érvényesíthetik a kedvezményeket. Ennek körülményeit viszonylag szigorúan kell majd szabályozni, hogy a hároméves türelmi idő után ne hagyhassa el a térséget a vállalkozás, illetve ne csökkenthesse drasztikusan alkalmazottai számát (vagy vetésforgószerűen cserélgesse az új alkalmazottakat). Persze ezek kivédhető veszélyek, ehhez hasonló rendszer szerint működik ugyanis a fejlesztési adókedvezmény is.
A másik lehetőség a csökkentett járulékfizetésre, ha egy vállalkozás vállalja, hogy bejelenti alkalmazottait: az őszinteségért cserébe türelmi időt és a múltat tekintve amnesztiát kap a vállalkozás. Ebben viszont akár a már tisztességesen működő vállalkozások is megállapodhatnak, pusztán azért, hogy spóroljanak a bérterheken. Ezt aligha lehetne megakadályozni - vagy abszurd módon tisztességes magatartással kellene meggyanúsítani a vállalkozást.
Az adóamnesztia kapcsán arról azonban nem szól a javaslat - egyelőre -, hogy mit is fedne le pontosan. Csak a bér jellegű adóelkerülést vagy a vállalkozás teljes, az elmúlt öt plusz egy évét. Ha az amnesztia ugyanis teljes körű lenne, az összes áfacsalásra szakosodott vállalkozás mentesülhetne minden adójogi és büntetőjogi következmény alól, ha bevallja: eddig feketén foglalkoztatta alkalmazottait. Persze a fegyver kétélű: ha a türelem csak a bér jellegű terhekre vonatkozik, az adóhatóság bármikor végezhet ellenőrzést más adónemekben, hiszen a feketén leosztott bér valahol megjelenik a cégben költség gyanánt. Az pedig nyilván nem valós.
