Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első félévben három százalékot veszítettek a lánccá szerveződött és a független magyar hátterű kis boltok a Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória kiskereskedelmi forgalmából. A két bolttípus együttes forgalma ezzel 40 százalékon áll. A piackutató adatai szerint a hiper- és szupermarketek, valamint diszkontok súlya egy-egy százalékponttal emelkedett. A teljes forgalom fél év alatt 7 százalékkal, azaz hajszálnyival a fogyasztói infláció felett nőtt, aminek az is oka lehet, hogy egyes élelmiszerek ára gyorsan emelkedett. Ma 700 egységgel kevesebb magyar hátterű kis bolt működik, ennek egyik oka a kisbolt-hálózatok koncentrálódása, a másik pedig a nemzetközi láncok terjeszkedése. Miközben a boltok száma csökkent, a kiskereskedelmi eladótér dinamikusan nőtt. Ezek együttes nagysága három év alatt 300 ezer négyzetméterrel, 2,8 millióra emelkedett. Bár a nemzetközi hálózatok előretörése jellemzően nem kedvez a tőkeszegény kis boltoknak, a láncba szerveződött egységek 28 százalékos piaci részesedése Európában továbbra is kimagaslóan jó teljesítmény. (A függetlenek és a láncba szerveződöttek együttes 40 százalékáról nem is beszélve.) A Nielsen szerint ez azt jelenti, hogy a kis bolti csatorna a nagyok térhódítása ellenére is jó ideig meghatározó marad.
