Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Leginkább a 2,77 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkezők használhatják ki a jövő évre tervezett adócsökkentést célzó elképzeléseket, vagyis azok, akik bruttó 231 ezer forintnál többet keresnek havonta. Rájuk ugyanis minden kedvező lépés vonatkozik: pillanatnyilag ez a kör már nem kap adójóváírást, jövőre viszont már alkalmazhatja a nulla kulcsot, ráadásul a 18 százalékos sávhatárbővítést is maximálisan kihasználhatja. A nulla kulcs révén 11 340 forinttal lesz több a zsebükben havonta, erre jön még a sávhatár kétmillió forintra emeléséből további hatezer forint - összesen tehát
17 340 forint jövedelemadóval kell kevesebbet fizetniük havonta.
Nem nyernek az adóváltozáson a minimálbéren keresők, hiszen számukra egy technikai jellegű elemben merül ki az átalakítás: adójóváírás helyett nulla kulccsal adóznak. A minimálbér felett fokozatosan egyre több, ami a magánszemélyeknél marad, ám ez havi 63 ezer és 141 ezer forint között (ez a jelenlegi 18 százalékos sávhatár) nem jelent komoly pluszt. Fokozatosan több, de legfeljebb 2880 forint a jövedelemadó-csökkenés havonta. Efölött kezd el komolyabb mértéket ölteni a megnyert adó.
A munkáltatók terhei havi szinten legfeljebb hétezer forinttal csökkennek alkalmazottanként: 140 ezer forintig lehet ugyanis alkalmazni a csökkentett, 27 százalékos tb-járulékot. A hírek szerint a tb-járulékokból, ezen belül is az egészségbiztosítási járulékból csípik le jövőre az öt százalékpontot, amivel csökken a munkabért terhelő 32 százalékos járulék. Erre a megkülönböztetésre azért van szükség, mert ezek a járulékok elkülönült alapokba kerülnek, és nem a központi költségvetésbe.
Összességében egy munkavállaló bruttó bérére vetítve tehát legfeljebb 24 340 forinttal kell kevesebbet fizetni, ebből hétezer forint a munkaadó megtakarítása, a többi pedig a munkavállalóé. Kérdés persze, mire fordítja a munkaadó ezt a pluszt: bérfejlesztésre vagy inkább a vállalkozás fejlesztésére.
A cégek a járulékcsökkentés mellett azzal is jól járnak, hogy megszűnik a társas vállalkozások különadója - jóllehet a társasági adó 16-ról 18 százalékra nő, vagyis visszatér az 2003-as szintre. Különadóból tavaly 179 milliárd, társasági adóból pedig 510 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Elvileg a vállalkozások sokkal jobban járnak jövőre a 18 százalékos kulccsal, azonban a kormány a kedvezmények és kivételek körét szűkítené. Ez kétféle irányba hathat: lehet egyrészt az értelmetlen és kevesek által kihasznált kedvezmények kigyomlálása (mint a növényoltalom magyarországi megszerzésének költsége), másrészt lehet a komoly és jelentős összegű támogatások kivezetése is.
