Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatoldalas dolgozatában tegnap vázolta Gyurcsány Ferenc kormányfő középtávú elképzeléseit a közös teherviselés átalakításáról. A program szerint három-négy év alatt 1000-1200 milliárd forintos tehercsökkentést lehet végrehajtani az adórendszerben. Ezt azonban nem elsősorban a költségvetés kiadásainak lefaragásából finanszírozná a kormány, hanem a fekete- és szürkegazdaság kifehérítéséből. Persze irreális lenne azt hinni, hogy minden elcsalt forint beszedhető, az azonban megvalósítható, hogy ennek java része megjelenjen - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányzati javaslat az adócsökkentés mellett az adószigorra is épít. Ez nagyjából megegyezik az adószakértők javaslatával, de annál kicsit lassúbb, bátortalanabb, vérszegényebb - mondta lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója. Három-négy éves távlatban tíz százalékponttal, 22 százalékra csökkenhet a munkáltatói járulékteher. A személyi-jövedelemadó-táblában hárommillió forintra tolódik a 18 százalékos kulcs felső határa, úgy, hogy megszűnik az adójóváírás és 750 ezer forint éves jövedelemig belép a nulla kulcs. Megszűnne a különadó a társaságok esetében, ezzel együtt azonban 16-ról 18 százalékra emelkedne a társasági adó mértéke. A tájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a magánszemélyeknél is megszűnik a különadó-fizetési kötelezettség - ennek pont az ellenkezőjéről szóltak a tegnapi értesülések.
Jövőre azonban még csak kisebbet lép a kormány: általános, öt százalékpontos járulékcsökkentés várható áprilistól, de csak a 140 ezer forintos havi bruttó jövedelemig. Az szja-sávhatárt kétmillió forintig tolják ki, és véget érne a különadó pályafutása. A járulékcsökkentés praktikusan az egészségbiztosítási járulék eltörlését jelentheti - most a nyugdíjrendszer finanszírozása élvez elsőbbséget. Az elmaradott térségekben az új munkahelyet betöltő új munkaerő után három évig nem kellene járulékot fizetni, s azt követően is csak fokozatosan kellene áttérni az egyébként már csökkentett mértékre.
A járulékcsökkentéssel együtt zéró toleranciát hirdetne a kormány az adóelkerülőkkel szemben, azokkal szemben viszont, akik inkább kifehérítenék ügyeiket, toleranciát tanúsítana a kormány. Például azokkal szemben, akik vállalják, hogy bejelentik alkalmazottaikat. Nekik több év alatt fokozatosan emelve kellene fizetni a járulékot, a hatóságok pedig nem zaklatnák a vállalkozást a korábbi évek feketefoglalkoztatása miatt. Ez egyrészt fair lépés a hatóságok részéről, ugyanakkor a kisebb járulékfizetés lehetősége konzerválja az adóelkerülők versenyelőnyét, vagyis ismét a már most is tisztességesen működő vállalkozások járnak rosszul - figyelmeztetett Oszkó Péter.
Az egyszerűsítés egyelőre vajmi kevéssé látszik a javaslatból, sőt a többlépcsős, többkulcsos járulékrendszer még bonyolultabbá teszi az adórendszert. A miniszterelnök csak nagy vonalakban említett egyszerűsítő lépéseket, mint például a társasági adó kedvezményeinek és kivételeinek kurtítása. Arról azonban nem szólt, hogy ez milyen kivételeket jelent: néhány kardinális, költséges kedvezmény megszüntetését (például a fejlesztési kedvezményét) vagy a tucatnyi marginális, felesleges és senki által igénybe nem vett kedvezmény kiiktatását.
