Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztus végére megállhat a kiskerforgalom volumenének csökkenése, és az utolsó negyedévre némi növekedés is elképzelhető - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte most az látszik, hogy a kiigazítás nélkül számolt adatok rendre lassuló csökkenést mutatnak, folyó áron pedig a forgalom lényegében minden szegmensben növekszik. Már augusztusban magához térhet az élelmiszer-kereskedelem, a ruházat az őszi szezonban szedheti össze magát, ám a tartós fogyasztási cikkek forgalma legfeljebb az év utolsó két hónapjában mutathat növekedést - vagyis az utóbbi szegmensben a harmadik negyedévet is végig kell szenvedniük a kereskedőknek.
Az elemzők szerint az adatok egyértelműen mutatják, hogy a lakosság fogyasztási szokása alapjában változott meg a 17 hónapja tartó visszaesési időszakban. A családok nem vásárolnak a szükségleteiket meghaladóan és nem költenek feleslegesen tartós fogyasztási cikkekre, inkább elhalasztják beszerzéseiket. Az élelmiszereknél pedig a hónap végén minimálisra redukálják költésüket, így több kiskereskedelmi lánc is ehhez igazítja akcióit és marketingjét. A két folyamat egymást erősíti, vagyis a vevőket arra ösztönzi, hogy a hó végén kizárólag a legszükségesebbeket szerezzék be, a hónap elején viszont nagyobb kiadásokba verjék magukat. A nagy kérdés az, hogy az élelmiszerpiacon visszatérnek-e a 2005-2006-os költekezési szintnek megfelelő fogyasztási szokások.
Az élelmiszereknél a jelenlegi fogyasztási szerkezet a nagy láncoknak kedvez, még akkor is, ha a forgalom nagyobbik részét a magyar tulajdonú kis és közepes üzletek adják. A "puritán" fogyasztás ugyanis veszélyeztetheti a kis üzletek életben maradását.
Idén eddig nagyjából 2000 üzlet tűnt el, jelentős részük élelmiszer-kereskedelmi egység volt. Azt Vámos sem vitatja, hogy a bolthálózat némiképpen túlméretezett, mivel tízezer lakosra 163 üzlet jut - ami messze az uniós átlag felett van -, ám szerinte a jelenlegi helyzetben sem lenne szabad csődbe mennie annak, aki tisztességesen és legálisan kereskedik. A piac fehérítésében sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia az államnak, és a minimálisra kellene csökkenteni a távol-keleti piacok súlyát. Az utóbbi több tíz milliárdos forgalma ugyanis nagyrészt ellenőrizetlen és az állam számára lényegében láthatatlan.
