Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár hazai és uniós forrásokból a Dunántúlon is egyre több korszerű regionális hulladéklerakó épül, és a szelektív hulladékgyűjtés feltételei is folyamatosan javulnak, az önkormányzatok döntő többsége még mindig szélmalomharcot vív a szeméthegyekkel. Annak ellenére, hogy a helyhatóságok költségvetésükből közmunkásokat is bevetve egyre többet áldoznak településeik tisztaságára, évente legalább kétszer lomtalanítási akciókat is szerveznek. A közelmúltban a Veszprémi Egyetem által készített tanulmány szerint a gondokban döntő része van annak, hogy - különösen a nagy városokban - az elmúlt 15 év során megháromszorozódott a "szeméttermelés". A zalaegerszegi székhelyű Zala-Depo Kft. tavaly több mint 8200 tonna szétválogatott hulladékot gyűjtött be a tavalyelőtti 5400 tonnával szemben - olvasható a helyhatóság tulajdonában lévő cég 2007-ről készült üzleti jelentésében. A jelentős növekedést azonban nem a lakosság idézi elő, hanem az ipari park üzemeiben duplázódott meg a szelektív módon összegyűjtött hulladék mennyisége.
Több településhez hasonlóan például a gárdonyi önkormányzatnak is évente több millió forintos kárt okoznak az üdülőtulajdonosok szemetelésükkel. Nem véletlen, hogy a helyhatóság még a szezon elején úgy döntött, beveti a hulladékkommandót, s júliusban és augusztusban fokozott ellenőrzést végeznek. Harmincezer forintos büntetésre is számíthat az, akit rajtakapnak, hogy nem a megfelelő helyre viszi szemetét. Gárdonyban egyébként a nyaralótulajdonosoknak évente 11,6 ezer forintos szemétszállítási díjat kell fizetniük, cserébe a kommunális és a zöld hulladékot is elviszik házuk elől.
Fonyódon az elmúlt években az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok nem fizettek külön szemétszállítási díjat, mert azt beépítették az éves kommunális, illetve idegenforgalmi adóba. Ma már annak, aki azt akarja, hogy háza elől egész évben elvigyék a szemetet, több mint tízezer forintot kell fizetnie. Az üdülőtulajdonosok azt a megoldást is választhatják, hogy májustól szeptemberig ennek nagyjából a feléért szabadulhatnak meg hulladékuktól. Ennek ellenére a helyhatóságnak évente több tíz millió forintjába kerül a szemétszállítás, hiszen a különböző hulladékok sok esetben a senki földjén, közterületen landolnak.
A szombathelyi önkormányzat - közmunkásokat is rendszeresen bevetve - igyekszik több-kevesebb sikerrel folyamatosan rendet és tisztaságot tartani a városban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004 decembere óta működik, s immár mintegy száz szigetet alakítottak ki. Biztató, hogy a szétválogatott hulladék szinte százszázalékos tisztasággal kerül az edényekbe. Mindez lehetővé teszi, hogy például a papírt értékesítsék, s ebből már tavaly több mint tízmilliós bevétele volt a város hulladékgazdálkodásért felelős cégének. Igaz, a költségvetésből évente több mint százmilliót költenek köztisztaságra.
