Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tiszai árvíz után több hatóság, szervezet és ingatlantulajdonos is felel azért, hogy az árvíz sújtotta partszakaszok a lehető leghamarabb megtisztuljanak. Nagyon leegyszerűsítve úgy oszlanak meg a feladatok, hogy ami a vízben van, azt a vízügyi minisztérium szakemberei takarítják el (az uszadékot, elhullot állatokat, szemetet), a part kitakarításáért azonban a tulajdonosok a felelősek, vagyis az önkormányzatok, strandok üzemeltetői, állóhajó-tulajdonosok. Az átmeneti helyszíneken felduzzadt szemetet (stégekre, állóhajókra tapadt hulladék) szintén a tulajdonosoknak kell eltakarítaniuk.
Az árhullám levonultával a kiskörei víztározót és a Felső-Tiszát az összegyűlt hulladéktól a minisztérium szakemberei szabadították meg, ez összesen 350 köbméter szemetet és uszadékot jelent mintegy kétszáz kilométeres szakaszon. A takarítás tízmillió forintjába került a legfrissebb számvetés szerint a tárcának.
A nyári árvíz során olyan területeket is elárasztott a víz Ukrajnában, amelyek eddig védve voltak, és az ott legálisan és illegálisan tárolt hulladékot is lemosta a Tisza. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a határvízi bizottságokon keresztül tárgyal az érkező uszadék csökkentésének lehetőségeiről, valamint uniós támogatási konstrukciók igénybevételéről Ukrajna számára, hogy így csökkenthessék a folyók árterében elhelyezett illegális hulladéklerakók számát.
Az árvíz okozta károk mértékéről egyelőre nem rendelkezik pontos információval a környezetvédelmi tárca, ezt ugyanis több tényező is befolyásolja. Annyi bizonyos, hogy az érintett önkormányzatok eddig nem fordultak a minisztériumhoz támogatásért. Az árvízkárokkal kapcsolatos önkormányzati igény kétféle lehet - tájékoztatta lapunkat az Önkormányzati Minisztérium. Első körben a regionális fejlesztési tanácsoknak kell jelezni a károkat, a vis maior esemény bekövetkezte után öt munkanapja van az önkormányzatoknak a bejelentésig. A regionális fejlesztési tanács ezt követően a helyi katasztrófavédelmi szervekkel a helyszínen megbizonyosodik arról, hogy valóban a bejelentés szerint történt a káresemény. Ezután harminc napon belül az önkormányzatoknak a hiteles összesítést is el kell küldeniük a tanácsnak, majd a vis maior keret terhére a tanács rendelkezésre bocsátja a támogatást. Indokolt esetben soron kívül is eljárhat a tanács, ez elnöki előleg formájában történik, utólagos elszámolás mellett.
Ha a vis maior-keret kimerült, akkor a fejlesztési tanács az Önkormányzati Minisztériumba továbbítja a beérkezett igényeket, s a támogatással kapcsolatos döntéseket a minisztérium a pénzügyi tárcával együttesen hozza meg. Ebben az esetben a káresemény bejelentése és a támogatás utalása közötti időintervallum igen széles lehet, hiszen az nagyban függ attól, hogy az önkormányzatok mikor nyújtják be igényüket, s hogy kimerült-e már a regionális tanács vis maior-kerete. Az idén a tiszai védekezéssel kapcsolatban még nem érkezett igény a minisztériumba, vagyis a tanács kerete még kitart.
