Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Alig hozta nyilvánosságra a négy tanácsadó cég közös adókoncepcióját, a kormány máris azzal igyekezett elhárítani a jelentős átalakításokat tartalmazó javaslatot, hogy az vállalhatatlanul nagy terhet róna a költségvetésre. A Pénzügyminisztérium saját számítása szerint 1250 milliárd forintos, a GDP négy százalékával megegyező lyukat ütne a büdzsébe az adóátalakítás, amit csak a jóléti rendszerek drasztikus megnyirbálásával lehetne kompenzálni. Ez viszont ellentétes a kormány szándékaival - természetesen azt a verziót eleve kizárta mind a kormány, mind a szakértői kör, hogy az adócsökkentést az államháztartási hiány terhére meg lehet valósítani.
A tanácsadók javaslataikat nem egy, hanem 2, de akár 4 év alatt javasolták végrehajtani, ám a fő szándék az volt, hogy felhívják a figyelmet: a költségvetés nem maradhat érintetlen egy adóreform során. Nem lehet a versenyképesség javításáról beszélni úgy, hogy a büdzsét érinthetetlennek tartja a kormány - mondta Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója, aki szerint végre egyértelművé kell tenni, hogy a kiadási oldal drasztikus lefaragása nélkül nem lehet növelni a versenyképességet. A pénzügyi tárca szerint az adójóváírás megszüntetése és a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 forintról 8000 forintra emelése támogathatatlan, mert az elsősorban az átlagbérből élőket sújtaná. Oszkó szerint az a cél, hogy azok lépjenek be az adófizetői körbe, akik jelenleg kibújnak a fizetés alól.
A szociális juttatásokat akkor lehetne valóban hatékonyan célba juttatni, ha az a szint, ahol a támogatási jogosultság eldől, a lehető legközvetlenebb kapcsolatban áll az érintettekkel. Kézenfekvő volna tehát az önkormányzatok bevonása, de az is fontos lenne, hogy a támogatás az aktivitást ösztönözze. Mi csak egy keretet, egy irányt fogalmaztunk meg, a szociális kérdések pontos megoldása ugyanúgy nem feladatunk, mint a költségvetési kiadáscsökkentés megtervezése - szögezte le a Deloitte vezére.
