Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az abszolút terhelést kell csökkenteni egy átfogó adóreformnál, az átcsoportosítás ugyanis nem eredményezne megfelelő hatást a gazdaság számára - jelentette ki Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója a Big 4 (melynek tagja a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PwC) adójavaslatának bejelentésén. A legfontosabb cél a versenyképesség javítása, természetesen úgy, hogy bizonyos arányok ne boruljanak fel - vagyis a vállalkozói szféra támogatása révén a magánszemélyek sem lehetnek az intézkedés vesztesei, de a költségvetés sem szállhat el.
Az MGYOSZ, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Joint Venture Szövetség támogatását élvező elképzelés szerint húszszázalékos kulccsal be kellene vezetni az egykulcsos jövedelemadót, egy 15 millió forintnál belépő harmincszázalékos kulcs beiktatása mellett. Ez azzal járna, hogy az adójóváírás rendszerét megszüntetnék - a lépés 240 milliárd forinttal könnyítené a költségvetést. Ezt az összeget azonban célszerű az adórendszeren kívül visszaforgatni a szociális ellátórendszereken belül. Az adójóváírás kiiktatása csökkentené azt az adóelkerülési módot, hogy a minimálbér mellé zsebbe kapja valaki a bére jelentős részét. Ehhez azonban a járulékokat is csökkenteni kellene, s az elképzelés szerint a most 29 százalékos tb-járulék tíz ponttal csökkenne úgy, hogy az ötszázalékos egészségbiztosítási járulék megszűnne, a 24 százalékos nyugdíjjárulék pedig 19-re csökkenne. Az egészségügyi járulék persze nem szűnne meg: a most 1950 forintos tételes ehót nyolcezer forintra emelné a javaslat. A háromszázalékos munkaadói járulék lényegében megszűnne, a most összesen 4,5 százalékot kitevő munkaadói és munkavállalói járulék csak a munkavállalókat terhelné. A járulékok plafonja 15 millió forintnál lépne be.
Minden tőkejövedelmet húsz százalékkal adóztatna a javaslat, amely magában foglalná a 35 százalékos osztalékadó megszüntetését - azt ugyanis a szakértők szerint a gyakorlatban nem fizeti senki (az APEH adatai szerint tavaly 126 ezer magánszemély 68,9 milliárd forint összegben vallott be osztalékjövedelmet). Minden bevételhez kapcsolódó átalányadót megszüntetnének, így búcsút lehetne mondani az ekhónak, az őstermelői adómentességnek és az egyéni vállalkozók sem alkalmazhatnák az átalányadózást. A vállalkozásokat a különadó megszüntetésével támogatná a Big 4, hosszabb távon pedig az iparűzési adó kivezetését tartják ildomosnak. Az utóbbi természetesesen nem oldható meg jövőre, mert ez az adónem csak az önkormányzati reform keretein belül törölhető el - véli Oszkó.
Összességében 1000-1100 milliárd forint mínusszal számol a tervezet, amelyet a készítők több lépcsőben is bevezethetőnek tartanak. A Pénzügyminisztérium azonban egyáltalán nem tartja elfogadhatónak a javaslatot. Számításaik szerint ugyanis 1250 milliárd forintos "rést ütne" a büdzsén a csomag, amit nem vállalhat az állam.
