Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk információi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is nyomon követi a dinnyepiacon kialakult helyzetet. A dinnyénél kikényszerített 30 forintos minimális felvásárlási ár ugyanis a hivatal szerint is versenyjogi szabályokba ütközhet, a termelők blokádja pedig kimerítheti a kartellt, fenyegetésük és blokádakcióik pedig súlyosan befolyásolhatják a szabadpiaci árakat. Információink szerint a hivatal a piacon kialakult kár nagyságától teszi függővé, hogy megindítja-e a versenyjogi eljárást. A dinnyepiac ugyanis csekély ahhoz, hogy jelentősebb kárt okozzon a fogyasztóknak, ugyanakkor a békési termelők minimálárra irányuló magatartása más gyümölcs- vagy zöldségpiaci termékekre is kiterjedhet, ami pedig merőben ellentétes a versenyjoggal. Minél tovább húzódik az ügy, annál biztosabb, hogy a GVH-nak be kell avatkoznia, még akkor is, ha nem célja a pénzbüntetés. Tény, hogy a hivatal hasonló esetben a pékszövetség ellen már eljárt és milliós bírságokat rótt ki. A pékek ellen jelenleg is folyik egy versenyjogi eljárás.
Az Auchan dinnyére megállapított árpolitikájával indult hisztéria, valamint a hipermarketlánc tárgyalása, majd árnövelése is hatással volt a piacra, de ez esetben a szakemberek szerint aligha lehet szabályba ütköző vétséget megfogalmazni, ennek ellenére a versenyhivatal megfontolja - a termelők által készített hivatali beadvány miatt -, hogy kezdjen-e átfogó vizsgálatot az ügyben. A döntés napokon belül nyilvánosságra kerül.
A dinnyeháború újra megmutatta a zöldség- és gyümölcsértékesítés magyar sajátosságait. Piaci szakértők szerint a fő probléma - a meggy esetéhez hasonlóan -, hogy az egyes magyar gyümölcsök szezonja egy-két hetes késéssel indult, a déli államok terméseinek lecsengése után. A dinnyénél is nagyjából két hét az eltérés. A szezon legelején a környező országokban nem volt árualap, míg a fogyasztói igény megugrott. Néhány hazai nepper ebből igyekezett hasznot húzni és néhány tisztességtelen gazdával karöltve éretlen gyümölcsöt exportált. Ezzel "agyoncsapta" a szezon indulásakor a magyar termelők lehetőségeit. Majd miután kiderült, hogy a már érett gyümölcsöt sem lehet a külpiacokon eladni, a termelők a belföldi kereskedelmi láncokat vették célba - ehhez pedig a politika segítséget nyújtott. Általános vélemény szerint, ha a termelői érdekszövetségek (tész) olajozottan működnének, akkor nem robbant volna ki ennyi botrány.
