Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az erősödő forint több hitelintézetnél is érzékelhetően fellendítette a fedezeti ügyletek üzletágát. Ezt támasztják alá a Budapest Bank (BB) tapasztalatai is, ahol lapunk érdeklődésére elmondták: a nemzeti deviza nagyobb árfolyam-volatilitása és az utóbbi pár hétben tapasztalt jelentős felértékelődése számottevően növelte az érdeklődést az árfolyamfedezeti (jellemzően nem szállításos határidős) ügyletek iránt. Ez érvényes volt a bank már meglévő, de az új, illetve az utóbbi években ezen a téren inaktív ügyfeleire is.
A K&H-nál hangsúlyozták: az exportáló cégek természetesen egyre jobban aggódnak és igyekeznek különböző fedezeti ügyletekkel biztosítani magukat. Az érintett ügyfelek szívesebben látnának alacsonyabb alapkamatot, mert ezt gondolják az erős forint fő okának.
Az OTP-nél azonban nem egészen így látják a helyzetet. A legnagyobb magyar banknál arról tájékoztattak, hogy az importőrök az euró 240-245 forintos árfolyamánál kötöttek határidős fedezeti ügyleteket az árfolyamkitettségre, az exportőrök azonban egyelőre még mindig kivárnak. Nem várható ugyanis - tették hozzá - a forint további jelentős erősödése, így a 230-as árfolyamszintnél logikus az aktivitás hiánya. Az OTP egy esetleges elmozdulás esetén prognosztizál nagyobb mozgást.
Földi Balázs, a Commerzbank treasury üzletágának vezetője azonban úgy látja, ez már tegnap bekövetkezett. Szerinte a 232,00-232,20-as, korábban többször sikertelenül tesztelt technikai szint kiütésével megnyílt az út egy erőteljesebb forintkorrekció előtt. Mint kifejtette: a további jegybanki kamatemelés lehetőségének csökkenésével szintén több piaci szereplő dönthetett úgy, hogy hosszú forint pozíciójának lezárásával zsebre teszi az eddig elért nyereséget. A bankok exportra termelő ügyfeleik jelenlegi nehézségeit is eltérően látják. A CIB szakértőinek megítélése szerint idén prognosztizálható a fizetésképtelenség, így a csőd- és felszámolási eljárások növekedése. Hatványozott kockázat a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az építőipari vállalatoknál jelentkezhet. Az OTP-nél úgy látják, hogy az exportra termelő vállalkozások gazdálkodására, pénzügyi helyzetére az árfolyamon kívül számos egyéb tényező hat. A hitelintézet jelentős ügyfélkörét adó mezőgazdasági vállalkozások számára például az élelmiszerárak világpiaci emelkedése többletbevételt eredményezett. A forint erősödése egyúttal a devizahitelt felvevők helyzetét is erősítette. A Raiffeisennél is erre helyezték a hangsúlyt. Az exportáló cégek - mondták el - alapvetően devizahitelt vesznek fel (amely ráadásul kamatelőnyt is biztosít a forinthitelekhez képest), így a forint erősödéséből származó bevételkiesés eredményoldalon kompenzálódik. A TakarékBank sem aggódik az exportáló kisebb ügyfelek gazdasági helyzetével kapcsolatban. Igazolódni látják saját tanácsuk helyességét: a bank már korábban azt javasolta minden exporttal foglalkozó vállalati ügyfelének, hogy az export devizanemében vegyék fel hiteleiket.
