Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismét átrendeződött az erőviszony a beszállítók és kiskereskedők között, újra az áruházláncok diktálják az élelmiszerárakat. Tavaly a gyenge termés, a rossz időjárás és a megugró távol-keleti igények miatt nem volt elegendő szabadon hozzáférhető árualap a világpiacon, emiatt a termelők-beszállítók helyzete felértékelődött, ők kerültek előnyösebb alkupozícióba. Ezt a helyzetet ki is használták, szakértők szerint a korábbi évek profitkieséseit rövid időn belül vissza szerették volna kapni. A kereskedők szerint a termelők jelentős része egyáltalán nem foglalkozott a fogyasztás esetleges visszaesésével, gátlástalanul növelte az árat egyes termékeknél. Ennek eredményeképpen a vásárlói szokások rövid időn belül átalakultak, fél év alatt pedig fogyasztáscsökkenés jelentkezett az amúgy stabilnak hitt és jósolt élelmiszerpiacon. A mezőgazdasági alapanyagok átadási árai összességében 70 százalékkal emelkedtek.
A termelői árdiktálói szerep egészen az év elejéig éreztette hatását, majd amikor megjelentek az első mezőgazdasági előrejelzések, az erőviszonyok lassan újra visszarendeződtek. Boros Péter, a Co-op Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, bőséges árualap képződött az importpiacokon. Ezt erősítette meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is, aki kiemelte az erős forint hatását. Az árakra így most két komoly nyomás nehezedik: a bőséges árualap (kínálat) és a behozatali árak kedvező forintárfolyama. Vámos hozzátette, azokon a területeken, ahol még nincs kvázitöbblettermék, ott is jók a kilátások, vagyis az élelmiszerárak drasztikus növekedése rövid és középtávon megállhat.
