Apróbb hibákkal ugyan, de összességében gördülékenyen startolt tegnap a Fővárosi Cégbíróság új, egyórás elektronikus ügyviteli rendszere - mondta lapunknak Kenesei Judit, a cégbíróság kollégiumvezetője. Az első nap délutánjáig 431 bejegyzési kérelem érkezett a cégbírósághoz, emellett azonban a korábbi rendszerből, vagyis a kétnapos ügyintézés hatálya alá tartozó ügyek közül 720 átcsúszott. Elvileg tehát összesen több mint 1100 bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet kellett elintéznie a bíróságnak.
Különösebb gond nem volt, a leggyakoribb hiba a kézbesítések és az előszerkesztés körül fordult elő. Az új rendszer már egy előre kitölthető sablon segítségével működik, ez lényegesen megkönnyíti az ügyintézést, hiszen a megfelelően kitöltött adatlapokat nem kell kétszer felvinni az adatbázisba, egy gombnyomással automatikusan archiválja őket a rendszer - magyarázta Kenesei Judit. Az adatátvitel azonban egyes esetekben még akadozik, mert nem volt lehetőség próbaüzemben kipróbálni az új internetes protokollt - tette hozzá. Tegnaptól az egyszerűsített formában elkészített bejegyzési kérelmeket csak elektronikusan lehet benyújtani, a papíralapú ügyintézés pedig csak a marginális esetekben marad kizárólagos. (Tipikusan ilyen lehet például egy holding bejegyzése, de erre nem túl gyakran kerül sor.)
Arra azért számítani lehetett, hogy nem a cégbíróságokkal és nem a technikával lesznek problémák az egyórás ügyintézés kapcsán. Közép- és hosszú távon sokkal inkább az okozza majd a gondot, hogy a fejekben és a teljes cégeljárás rendszerében is át kell állni az elektronikus menetrendre - figyelmeztetett Kovács Péter ügyvéd, aki egyebek mellett a Magyar Ügyvédi Kamara nevében is képviseli a szakmát a cégeljárásokkal kapcsolatban. Az újonnan felmerülő gondok egy sor olyan kérdést is felvetnek, amelyeket a technikai háttérrel, de még jogszabály-változtatással sem lehet orvosolni. Elég csak arra gondolni, hogy az eddig papírhoz szokott ügyvédeknek meg kell birkózniuk az intelligens nyomtatványokkal, amelyekhez ráadásul csak az utolsó pillanatban lehetett hozzájutni - tegnap viszont már dolgozni kellett velük.
Az országban összesen tízezer ügyvéd praktizál, közülük hétezer rendelkezik minősített elektronikus aláírást biztosító kártyaolvasóval. A Magyar Ügyvédi Kamara a közeljövőben egy úgynevezett e-iroda szolgálatot tervez létrehozni, ami afféle call centerként működne. Ez azért fontos, mert főleg egy egyéni ügyvéd könnyen pórul járhat, hiszen ha valamit nem ért, nem jól csinál, akkor visszadobja az elküldött kérelmet a rendszer - hibás és rossz adatot ugyanis nem továbbít a cégszolgálat a cégbíróságnak.
Ez persze még mindig csak az ügyintézés kérdéskörét érinti, arról még nincs szó, hogy az egész ügyvédi munkát átalakítja a kötelező e-cégeljárás. Az elektronikus ügyintézés minden eleme külön díjazású: fizetni kell a minősített aláírással elküldött dokumentumért, az elektronikus időbélyegzőért, de annak is külön díjazása van, ha az ügyvéd ellenőrizni akarja az ügyfelek adatait (személyi adatokra, lakcím-azonosításra kell gondolni, ami már nem a cégbíróság, hanem a jogi képviselő feladata és felelőssége lesz).
Ebben az összefüggésben például nincs díjazása az aláírási címpéldány elkészítésének sem, de az sem tiszta, hogy az új rendszerben milyen költsége lehet egy bejegyzési kérelem elintézésének, s ehhez milyen díjazást lehet társítani. Az bizonyos, hogy a tarifák emelkedni fognak, ám egy vidéki ügyvéd nem emelheti meg a húszezer forintos ügyintézési díját a duplájára, mert azt senki sem lesz hajlandó kifizetni - figyelmeztetett Kovács Péter. Ennek az a veszélyes következménye lehet, hogy az ötezer budapesti ügyvéd közül többen - főleg akik nagy ügyfélkörrel rendelkeznek, vagyis fajlagosan kisebb a költségük - új területre lépnek, kiszorítva a helyi ügyvédeket, vagy pedig egészségtelen módon elkezdik leverni az árakat.
